A Google korábbi vezetője rendkívüli kockázatnak nevezte a mesterséges intelligencia rosszhiszemű alkalmazását, ami katasztrofális károkat okozhat majd. Eric Schmidt a BBC Radio 4-nak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea, Irán vagy Oroszország kapcsán például felmerül a technológia alkalmazása a fegyverprogramok felgyorsítására, amit mások mellett biológiai támadásokra is ki lehet használni. Szerinte az igazán ijesztő dolgok nem azok, amelyekről általában beszélnek az MI kapcsán, hanem az ugyancsak létező, extrém kockázatok.

A párizsi Artificial Intelligence Action Summit csúcstalálkozón résztvevő Schmidt ezt a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal állította párhuzamba, amikor a modern élet bizonyos aspektusait az ártatlan emberek ellen fordítják. Ezért a kormányzatokat is sürgette, hogy szoros figyelemmel kövessék az MI-kutatásban úttörő technológiai magáncégeket is. Szerinte ugyanis a technológiai vezetők általában tisztában vannak a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival, de ezeket esetleg "más értékek mentén ítélik meg", mint ahogy a kormányuk tenné.

Schmidt emellett a Joe Biden volt amerikai elnök alatt bevezetett exportellenőrzéseket is támogatta a fejlett mikrochipek értékesítésének korlátozására, de a csúcstalálkozón felszólaló JD Vance amerikai alelnökhöz hasonlóan a túlszabályozás ellen érvelt. Ő is úgy látja, hogy Európa szigorú szabályozási álláspontjának csak annyi következménye lesz, hogy a régió kimarad az MI területén betölthető úttörő szerepekből: az MI-forradalmat, ami véleménye szerint a legfontosabb ilyen változásnak tart az elektromosság óta, szerinte nem Európában fogják kitalálni.

Nem látszik a közös nevező

A megjegyzések is azoknak az állásfoglalásoknak a sorába illeszkednek, amelyek egyre szaporodnak a mesterséges intelligencia kettős felhasználási lehetőségeiről. Azt látszólag mindenki elfogadja, hogy a technológia különös kockázatokat hordoz a mélyhamisítástól egészen az autonóm fegyverekig, ha nem sikerül védekezni a visszaélések ellen. Schmidt ebben azt a köztes megközelítést képviseli, ami úgy kezelné a rizikót, hogy közben nem fojtja meg az innovációt, bár erre nincs sok remény a nemzetközi összefogás és az abból fakadó biztosítékok nélkül.

Bár a 57 ország részvételével zajló AI Action Summit is eredményezett egy megállapodást az MI inkluzív fejlesztéséről, amit az Európai Unió, Kína, India, vagy az Afrikai Unió képviselői is elfogadtak, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság elutasította a nyilatkozat aláírását. Szerintük a megállapodásból hiányzott a "gyakorlati egyértelműség", és nem foglalkozott a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kritikus kérdésekkel sem. Az EU a maga részéről előtérbe helyezné a fogyasztóvédelmet, míg az USA és a britek az "agilisabb, innováció-vezérelt stratégiákra" szavaznak.