Az elektronikai ipar vezető európai gyártóit tömörítő ELG (Electronics Leaders Group) egy részletes tervvel állt elő az iparág pozíciójának erősítéséről. A tervezet elkészítését maga a címzett, Neelie Kroes, a Brüsszeli Bizottság elnökhelyettese kérte a szervezettől.

Növekedési lehetőségek

Az ELG szerint az Európai Uniónak az autóipar, az energetika, az ipari automatizálás és a biztonság területére kellene fókuszálnia. Ezekben az ágazatokban a kontinens gyártóinak ma is erős a pozíciója, de fontos cél, hogy az elkövetkező tíz évben megduplázzák az elektronikai komponensek gyártásának szintjét.

A tervezet szerint az új nagy növekedést ígérő területeket – mint amilyen például az Internet of Things, az okos mérőeszközök és az  otthoni okos megoldások piaca – a jövőben 60 százalékban Európának kell uralnia. Meg kell őrizni a mobil és az egyéb vezeték nélküli kommunikációs technológiákban eddig megszerzett erős jelenlétet. Az ezeken a piacokon várható további növekedés 20 százalékát kell Európának megragadnia.

"Az ágazatot újra a vezetőülésben akarom látni. Az üzenetem tehát, hogy Európát ismét az innovatív mikro- és nanoelektronika gyártás fellegvárává tesszük” – mondta a dokumentum átvételekor a bizottság elnökhelyettese.

Szakértői központok jöhetnek létre Európa-szerte

A csoport javaslatai között szerepel még a "Smart Everything Everywhere" kezdeményezés, amelynek keretében a jövendő technológiák nagy teljesítményű tesztelésére szakértői központokat és zónákat kellene létrehozni Európa-szerte.

És, hogy ehhez mit tud hozzátenni az ipar? Az ELG szerint az ágazat 2016/17-től képes lenne havi 70 ezerrel növelni például a félvezető ostyák gyártását, ami éves szinten átlagosan 10 százalékos bővülést jelent. Szakértők szerint Európa – alapozva az erős alapanyag- és berendezésgyártó iparára – meg tudná őrizni versenyképességét a termelésben a későbbiekben is, amikor a technológia éppen a költségek csökkentése miatt átáll a nagyobb ostyaméretekre.

Európában a félvezetőipari ökoszisztéma közvetlenül mintegy 250 ezer embert foglalkoztat, a teljes értékláncban pedig 2,5 milliót. A mikro- és nano-electronikai komponensek és rendszerek adják Európa GDP-jének legalább a 10 százalékát, az ezek iránti globális kereslet mennyiségben évi 9, értékben 5-6 százalékkal növekszik.

Az ELG ez év júniusában akar előállni a mostani tervezeten alapuló konkrét akciótervekkel – áll az EU közleményében.

Euromilliárdok a termelésbe is

A kilencvenes években Európa részesedése a világ félvezetőgyártásában meghaladta a 15 százalékot, azóta azonban 10 százalék körülire esett, főleg az ázsiai országok előretörése miatt. Jelenleg ennek a piacnak a 22 százalékát Japán, 18 százalékát Dél-Korea, 17 százalékát Tajvan uralja, az USA részesedése 13 százalék.) Európa jó pozíciókra tett szert az olyan vertikálisan integrált piacokon, mint az autó-, az energia-, a biztonsági és az okoskártyapiac, de vezető pozícióba jutott egyes új területeken is, például a szenzorok és a mikrorendszerek (MEMS) gyártásában. Az európai félvezetőipar erős a virtuális komponensek és az alacsony energiafelhasználású processzorok, valamint a gyártóberendezések, alapanyagok és a szaktudás területén.

Tavaly májusban a Brüsszeli Bizottság bejelentette az Európa elektronikai stratégiája címet viselő akciótervet, amelynek céja, hogy 2020-ra 100 milliárd eurós befektetés nyomán értékben meg lehessen duplázni az európai mikrochip-gyártást, és az ágazaton belül létrejöjjön 250 ezer új állás. Az ELG által most benyújtott javaslattervezet ennek a stratégiának az egyik fontos eleme.

Az akcióterv építeni akar az állami és magánszektor ezen a területen meglévő partnerségére, így az ENIAC-ra is, amely 2012/13-ban több mint 1,8 milliárd eurót invesztált már kisérleti gyártósorokba és projektekbe. Utóbbiak támogatását a jövőben az úgynevezett ECSEL kezdeményezés veszi át, amelyet várhatóan idén májusban jelentenek be, és amely a következő 7 évben legalább 5 milliárd euróból gazdálkodhat.

Hol rúghat labdába Magyarország?

Hogyan profitálhat mindebből Magyarország? – kérdezte a Bitport Gacsal Józseftől, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatójától, aki egyben az Informatikai. Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elektronikai tagozatát vezeti. Gacsal emlékeztetett rá, hogy Magyarországon vannak hagyományai a mikroelektronikai gyártásnak, és nem csak a tragikus véget ért egykori Mikroelektronikai Vállalat révén.  Az országban még ma is több helyen folyik gyártás. Az igazi nyereség azonban egy a javaslatok között szereplő szakértői központ idehozatala lehetne, amihez szerinte meg van a kellő szakértői bázis. Volna munkája olyan üzemnek is, ahol a technológia részelemeinek fejlesztése és kis sorozatú gyártása folyna. Ez utóbbi ugyanis manapság egyelőre legközelebb Ausztriában van – fogalmazott a tagozatvezető.