Java-programozókra, HTML-kódolókra itthon is végtelenül nagy az igény, és egyre többen keresnek adattudósokat a magyar álláspiacon, ahol továbbképzéssel a régi szakemberek is reaktiválhatóak lennének – derül ki összeállításunkból.

Informatikai beruházások is elmaradnak Magyarországon a munkaerőhiány miatt, miközben számos régi szakember évek óta keres szakmáján belül munkát. Ezen csak egy jól működő továbbképzési rendszer segíthetne. Az új technológiákkal újabb IT-szakmák is megjelennek, ezek képzése sem teljesen megoldott.

Speciális feladatokra keresik az IT-szakembereket

Óriási szükség van itthon informatikusokra, de nem úgy általában, hanem meghatározott feladatokat ellátni képes informatikusok kellenének – mondta lapunknak Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) oktatási munkacsoportjának vezetője, aki szerint azért nem jön több informatikai vállalkozás Magyarországra, mert nem találnak megfelelő munkaerőt.

Ez több tényezőből fakad. Az egyik, hogy a végzettek elmennek, máshol próbálnak szerencsét.  Ez persze más ágazatban is így van, és többé-kevésbé kezelhető azzal, ha a képzés kellő számú szakembert bocsát a munkaerőpiacra. A kimutatások szerint 2007-2012 között Magyarországon a felsőfokú IT-s végzettséget szerzők száma csökkent. Ez a tendencia 2013. óta ugyan megfordult, de csak minimális mértékben. Egyes szakokra többen jelentkeznek, de nem változtatják meg az összképet, hogy alapvetően fix az a kapacitás, amit a felsőoktatási intézmények vállalnak. "Jelenleg egy átfogó kutatás keretében, egyszerre vizsgáljuk a munkaerőpiaci igényeket és a képzési kínálatot" – mondta ezzel kapcsolatban Horváth Ádám.

Biztos álláslehetőséget kínál a szakma

Az informatikusi szakma pedig több szempontból is vonzó. Itt a legkisebb a valószínűsége annak, hogy valaki a frissen végzettek közül munkanélküliként kezdi a pályáját, és ezen a pályán a legmagasabbak a kezdő fizetések. Miért nem nő mégsem az erre a pályára jelentkezők száma? Az oktatási szakértő szerint a diákok és a szülők is megrémülnek attól, hogy ha a gyerek nem a legjobb matekos a megyében, akkor a magas szintű matematikai elvárások miatt úgyis kihullik a felvételin.

Horváth Ádám,
az IVSZ oktatási munkacsoportjának vezetője

Ez részben így is van – ismerte el Horváth. Az IVSZ éppen ezért egyeztetett már az egyetemekkel arról, hogy valóban szükség van-e az első évben ilyen szigorú szűrőre. Arra a tudásszintre ugyanis, amit a felsőoktatási intézmények elvárnak, nem lesz igazán szükséges a diáknak a későbbi életében. Az egyetemek válasza azonban az volt, hogy nem tudnak eltekinteni a komoly matematikai alapoktól, mert a tananyag jelentős része arra épül. Nem lehet jó programtervező abból, aki nem érti a matematikai összefüggéseket.

Csakhogy a felsőoktatásban elvárt szintet a középiskolák egy jó része nem tudja biztosítani. Az emiatt kialakult "tudásszakadék" áthidalására viszont nem elégségesek az egyetemi előkészítők vagy például a felzárkóztató évfolyamok indítása. Azaz valamit tenni kellene a középfokú oktatással is – hangsúlyozta Horváth.

Az IVSZ azzal az előfeltevéssel fogott bele a felmérésbe – mondta –, hogy nemcsak programozó matematikusokra van szüksége a piacnak. Vannak ugyanis olyan, az informatikához kapcsolódó munkakörök is, amelyek nem igénylnek felsőfokú képzettséget. A kódoláshoz nem kell feltétlenül egyetemi diploma, az ahhoz szükséges tudás más típusú képzési formában is elsajátítható.

Az oktatásban az IVSZ egy graduálisan sokkal jobban felépülő folyamatot képzel el, amely a későbbiekben is biztosítja az egyes szintek közötti átjárást.

Parlagon heverő szakértelem

Ebbe a rendszerbe jól visszaterelhetőek lennének a korábban végzett, ám valamilyen okból parkoló pályára került szakemberek is. A parkoló pályára kerülés egyik legfőbb oka, hogy  IT gyorsan fejlődik, és a diploma megszerzése után két évvel már elavultnak tekinthető a szakemberek tudása egy-egy szűk területen. Ez csak folyamatos képzéssel ellensúlyozható.

Horváth szerint az lenne a legjobb, ha az összes informatikus rendszeresen vissza tudna járni továbbképzésekre. A nagyvállalati környezet jobban garantálja ezt: a Cisconak vagy a Microsoftnak évről-évre frissülnek a saját képzési programjai, és nagyon komoly piaci értéket képviselnek. (A nagy IT-szállítók minősítő rendszereinek értékéről lásd Sokat akar keresni? Ezeket a minősítéseket szerezze meg! c. cikkünket.) Ennek a gyakorlatnak a bevezetésével el lehetne azt érni, hogy a jelenleg évente valamilyen IT-képzésbe lépők száma évi hatezerről felmenjen legalább évi 8-10 ezerre.

Az IVSZ szerint jelenleg mintegy 10 ezer fő hiányzik az informatikai szakmából. Java-programozókból és HTML-kódolókból például akármennyit fel tudna szívni a magyar piac. De a szakmai tudás kevés. Mellette sok esetben az a legfontosabb, hogy a potenciális munkavállalók tudjanak csapatban dolgozni. A munka jellege most teljesen más, mint 5-10 éve volt: nagyon rövid ciklusú problémákra kell nagyon gyors választ adni.

Ez amolyan informatikai szerelősori munka, vagy biorobot-szerű tevékenység – érzékeltette a változást Horváth Ádám –, ugyanakkor mégsem az, hiszen itt kreativitás nélkül nem lehet boldogulni. Az IT-nek ezeken a területein óriási a fluktuáció, ráadásul az ilyen jellegű munkákra nem is készítenek fel megfelelően a felsőoktatási intézmények, mert kevés gyakorlati jellegű képzést nyújtanak.

Az adattudósoké a jövő

Az IT-képzéseknek emellett abba az irányba is nyitniuk kellene, hogy ne csak a kifejezetten informatikai szakemberek képzésével foglalkozzanak, hanem az ágazati informatikát is erősítsék. És akkor még nem beszéltünk arról a problémáról, hogy hány olyan informatikai pozíció lesz a közeljövőben, amit még nem is ismertek fel mint önálló területet. Ilyenek az adatgazdák, adatmenedzserek, adatelemzők, a folyamatirányítás vezérléséért felelős szakemberek, akik egy adott ágazat belső folyamatainak az informatizálásáért felelősek, illetve az agrárinformatikusok, orvos informatikusok, logisztikai informatikusok. Ők manapság jó esetben külső szolgáltatóként jelennek meg. (Az adattudós-hiány világszintű probléma, amivel a közelmúltban Honnan lesz 4,4 millió big data-szakértő? c. cikkünkben foglalkoztunk.)

Ilyen végzettséggel dolgoznak adattudósok (data scientist)

● Ph.D. Computer and Automation Research Institute, (BME & Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
● Engineer in Information Technology MSc (Pannon Egyetem)
● Faculty of Social Sciences, Survey Statistics (Msc), Specialization in quantitative methods (ELTE)
● Faculty of Business and Economics, Information Technology Bsc, Specialization in Decision Support (Pécsi Tudományegyetem)
● Business Information Systems BSc (Pécsi Tudományegyetem)
● IT Engineering MSc (BME)
● Matematics MSc (Debreceni Tudományegyetem)

Forrás: LinkedIn, Profession, Jobline, CVonline, Job

A közelmúltban felkapott adattudós fogalom például Horváth Ádám szerint ma már inkább egy foglalkozáscsoport: ide sorolhatók az adatmenedzserek, az adatelemzők, a statisztikusokat, az adatbázis-tervezők és így tovább. Szerepük fontosságára egy brit példát hozott fel: az Egyesült Királyságban az iskolaigazgató és a tanárok mellett most már rendszeresen megjelenik egy újabb munkakör, az oktatási adatmenedzser. Ő csak azért felel, hogy az oktatási folyamat során keletkező adatokat kezelje, biztosítsa az adatok elérhetőségét, kompatibilitását, védelmét, és ami még ennél is fontosabb, az adatok visszacsatolását és elemzését is elvégi, hogy mérhetővé váljon az adott intézmény működésének a hatékonysága.

Ez Magyarországon nemhogy az oktatásban, de más területeken sem nagyon jellemző. A változáshoz viszont olyan szakemberek kellenek, akik magának az adatnak a természetét, a keletkezését és a felhasználhatóságát is értik. Nálunk az adatgyűjtés jellemzően hatósági célokat szolgál, folyamatok megtörténtét igazolja, amivel legfeljebb annyit érünk el, hogy hatalmas adatbázisok keletkeznek, amelyek nincsenek megfelelően összekapcsolva, és párhuzamosságok is kimutathatók benne.

Nincsenek rendesen kidolgozva az adatkezelési folyamatok sem. És nem csak az e-közigazgatásban! Ugyanez igaz a többi ágazatra és általában a vállalatirányításra és az üzleti intelligencia (BI) rendszerekre is. Pedig már akár egy középvállalat is találna magának jól használható BI rendszert, ám nálunk azok alkalmazása nagyon lassan terjed. Szükség lenne az ilyen jellegű beruházások támogatására is, például a most indult újabb uniós költségvetési ciklus keretén belül.

Ami pedig az adattudósképzést illeti, senki ne ezen a néven keresse majd az egyetemi tájékoztató füzetekben. A Corvinuson például folyamatmenedzsment témában indítottak adatszakértő típusú képzések. Emellett az IBM és az Oracle az adatbázis, valamint a big data rendszerek fejlesztőinek ajánl saját technológiájára alapozott, jellemzően méregdrága továbbképzéseket.

Pedig az adattudósok területén hatalmas kereslet várható a következő években a smart metering és az e-egészségügyi , logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően – hangsúlyozza Horváth Ádám. Hozzáteszi: egyelőre ha vannak is már ilyen jellegű képzések, ezek kommunikációja elégtelen, az egyetemeknek nincs pénzük a népszerűsítésükre.

Összeállításunkhoz megkerestük az egyik hazai fejvadász szakértőt, aki nemrégiben még egy az informatikai területen jártas személyzeti tanácsadó cégnél dolgozott. Szöllõsi Tamás elmondta: adatbázis területre már eddig is számos szakembert kerestek, fejlesztőt és szenior specialistát is. Az "adattudós" pozíciómegnevezés konkrétan még nem fordult elő a gyakorlatukban. Ugyanakkor szerinte a kereslet növekedésére utal, hogy felbukkannak olyan új pozíciómegnevezések, amik a potenciális pályázók figyelmét jobban vonzzák.

Ahogy a fejvadász cégek látják

Szöllősi Tamás,
toborzási szakértő

A korosztályok tekintetében az idősebb generáció kicsit ismét előtérbe került, de csak akkor piacképesek, ha az adott szakterületen naprakész és releváns tudásuk és tapasztalatuk van. Ez pedig ma még nem minden esetben tapasztalható – összegezte Szöllősi.

A fiatalabb pályázóknál is sokkal többet számít a tapasztalat és a tárgyi tudás, mint a végzettség vagy a diploma megléte. A fiatalok esetében nagyon fontos a hihetetlenül gyors adaptációs képesség. Azok vannak a legjobb helyzetben, akik nemcsak nyitottak, hanem kutatják és hajtják is az új dolgokat. A mobilos fejlesztésekben most az ilyen szakemberek a legkeresettebbek.

A hazai IT-piacon Szöllősi szerint már megtörtént a generációváltás, ami azért látható egyelőre kevésbé, mert a nagyobb cégeknél a vezetői székekben még az idősebb generáció tagjai ülnek. A folyamatnak ugyanakkor jó indikátora a számos fiatal startup cég, melyek néhány év alatt törtek be a piacra az új ötleteikkel.

Vannak azonban olyan tényezők is, melyek az életkortól függetlenül nagyon fontosak: a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, a csapatszellem, valamint a motiváltság, a nyitottság és a rugalmasság az új feladatokra.

A cikkben felvetett témákkal – többek között a régi IT-s szakemberek reaktiválásával és az adattudós-képzés hazai helyzetével – kapcsolatban az elmúlt hetekben többször is kerestük kérdéseinkkel a hazai felsőoktatásért felelős állami vezetőket telefonon és e-mailben. Megkeresésünkre azonban cikkünk lezárásáig nem érkezett válasz.

Közösség & HR

Önvezető kamionoknak szánt úthálózatot tervez Japán

A szigetország kormánya egy sor digitális fejlesztés mellett az autonóm járművekkel végzett áruszállítást is szeretné mihamarabb bevezetni.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

A válasz egyszerű: arról függ, hogy hol, hogyan és milyen szabályozásoknak és üzleti elvárásoknak megfelelően tároljuk az információt. A lényeg azonban a részletekben rejlik.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.