Hét éve, a globális gazdasági válság kirobbanása előtt még nem volt kérdés a szoftverexport, de utána egyre komolyabban kellett foglalkozni vele mint Magyarország egyik kitörési lehetőségével – kezdte az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) konferenciájának nyitó előadását Vityi Péter, az IVSZ alelnöke. A Szövetségen belül mintegy három éve vetődött fel a téma, és azóta külön munkacsoport is foglalkozik a lehetőségekkel.

Nincs megbízható statisztika a szoftverexport súlyáról

Vityi beszélt arról, hogy nincs olyan statisztika, amelyből pontosan kimutatható lenne a szoftverek és szolgáltatások exportjának részesedése a teljes hazai exportból, ezért az IVSZ több mint 200 vállalat megkérdezésével készített felmérést idén októberben. Ebből az derült ki, hogy a magyar szoftverexport nagyságrendileg 275 milliárd forintra tehető. Ez mindössze a teljes export 1 százaléka. Ha azonban a hozzáadott érték szempontjából nézzük, már sokkal nagyobb az arány: 5 százalék – hangsúlyozta az alelnök.

Ez egy dinamikusan bővülő terület: évről évre mintegy 20 százalékkal bővül. És van még egy fontos előnye – mondta –: közel felét magyar vagy magyar alapítású vállalatok adják, darabszámban pedig sokkal nagyobb arányt képviselnek a hazai kkv-k, mint a multinacionális cégek (lásd a lenti grafikont). Az évi 20 százalékos bővülés is főleg a hazai kkv-khoz kötődik: míg a multinacionális cégeknél még az 5 százalékot sem éri el a növekedés éves összevetésben, addig a hazai cégek exportbevételeinek bővülése a 30 százalékot, a nemzetközi (hazai alapítású, itthon dolgozó, de a tulajdonosi szerkezet átalakulása miatt nemzetközivé vált) cégeké a 45 százalékot, a startupoké pedig a 40 százalékot közelíti.

Mi a teendő?

Vityi Péter úgy véli, ezekből a számokból is egyre inkább nyilvánvalóbb, hogy a magyar gazdaság számára a tudásalapú gazdaságban kell keresni a kitörési lehetőséget. Úgy vélte, az a célkitűzés könnyedén teljesíthető, amit az IVSZ egyik fontos üzenete is, hogy a szoftverexport öt év alatt megduplázható. Ennek olyan nemzetgazdasági hatása van, mintha két új Audi gyárat építenének fel Magyarországon.

A szoftverexport bővülése a gazdaság minden szintjén hat: 15-25 ezer új munkahelyet teremtene egy magas termelékenységű szektorban, amelynek a termékeinél ráadásul 90 százalék a hozzáadott érték aránya, azaz legfeljebb 10 százalék importot generál.

A cél megvalósulásához azonban a piaci és állami szereplőknek össze kell fogniuk. Az IVSZ ötpontos akciótervet is megfogalmazott erre. Az alap a szakemberképzés bővítése a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt. Ösztönözni kell a jelenleg is exportképes kkv-k piacbővítését. Támogatni kell az innovatív termékek létrehozását, különösen az Internet of Things területén. Növelni kell az exportképes vállalatok számát. Végül, de nem utolsósorban támogatni kell, hogy minél több új startup jöjjön létre.

Kulcskérdés az oktatás

Vityi Péter a szakképzésre külön is kitért. Mint mondta, míg Magyarországon 2012-ben mindösszesen 2500 informatikus szerzett diplomát, Romániában 8 ezer, míg Lengyelországban 20 ezer. Itthon már jelenleg is 10 ezer körül van a betöltetlen informatikai munkahelyek száma, és a helyzetet tovább nehezíti az elvándorlás.

Ez utóbbi szerinte egyébként egyre kisebb probléma, mert az IKT szegmensben az egyes európai államok közötti jövedelemkülönbségek csökkennek, ezért egyre nagyobb szerepet kap a munkahely-választásban a feladat érdekessége.

A diplomácia is besegít

A konferencia további részében Szabó László miniszterhelyettes a Külgazdasági és Külügyminisztérium exporttámogatásban betöltött szerepéről beszélt. Mint mondta, nem magyar sajátosság, hogy a klasszikus diplomáciai feladatok mellett az ország gazdasági szereplőinek külföldi piacszerzését is támogatja a külügy. Magyarországon ennek azért is van különös jelentősége, mert gazdasága rendkívüli mértékben exportorientált. Habár exportunk 79 százaléka irányul jelenleg Nyugat-Európába, a keleti nyitás Szabó szerint azért indokolt, mert itt kicsi a növekedési potenciál. Éppen ezért célszerű új piacok felé nyitni, melynek első lépése Távol-Kelet és a Közel-Kelet, de fontos lesz Afrika és Dél-Amerika is.

Az exportképesség javításában és az új piacok megszerzésében fontos szerepet kapnak a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) irodái is. Ebből jelenleg 21 működik. Számuk még az idén 25-re, jövő év végéig pedig 50-re emelkedik. Királyfalvi Róbert, az MNK exportfejlesztési igazgatója, ezzel kapcsolatban elmondta: a szervezetnek vannak nonprofit tevékenységei is, például a magyar cégek külföldi rendezvényeken történő megjelenésének megszervezése és támogatása, de a konkrét üzleteket már profitorientált módon, sikerdíjért segítik.

A banki háttér

Az előadók sorát Fejérvári Levente, az EXIM Bank operatív vezérigazgató-helyettese, zárta, aki elmondta, hogy alapvetően három területet fed le a bank tevékenysége: a magyarországi exportáló vállalkozások támogatását, az exportkapacitások kialakításának és bővítésének finanszírozását, valamint a külgazdasági stratégia által meghatározott relációkba történő export támogatását.

A termékeiket is ennek megfelelően alakítják ki. Általában nem közvetlenül, hanem kereskedelmi bankokon keresztül finanszíroznak, de mint mondta, az euróalapú hitelek például az Exportélénkítési Hitelprogram keretében így is átlagosan 1,99 százalékos kamattal vehetők igénybe.

Fejérvári beszélt arról is, hogy az IKT vállalatoknak elsősorban forgóeszköz-finanszírozáshoz vannak jó termékeik. Ezekből többek között a bérköltség, az IT-infrastruktúra kialakítása, a piacra lépés (sales/marketing) és a külföldi partnerkapcsolatok kialakítása is finanszírozható akár.

Jövő évtől hirdeti meg a bank azt a mikrohitel programját kkv-knak, amely leginkább a Széchenyi Kártyához hasonlítható. Ez kedvezményes kamatozású folyószámla-hitelt és bankkártyát kínál. A hitelkeret minimum összege 10 ezer euró vagy 3 millió forint, a maximuma pedig 500 ezer euró vagy 150 millió forint. Ezt ügyfélkockázattól függően akár fedezet nélkül is lehet igényelni, szintén az EXIM kereskedelmi banki partnereitől.

Szintén a jövő év leső negyedévében indul a versenyképesség-javító hitelprogram, amely lényegében egy belföldi forgóeszköz hitel. A hitelből finanszírozható a cég két évre várható bérköltsége. Ennél a hiteltípusnál nem az export, hanem elsősorban beruházások megvalósításához és a munkahelyek megtartásához kötött kritériumok az irányadók.

Fejérvári Levente kérdésre válaszolva azt is elmondta: ha a szoftverfejlesztő cégek esetében szükség van hitelfedezetre, az EXIM Biztosító kínál ehhez hitelfedezeti biztosítást is.