A kaliforniai James Martin Center for Nonproliferation Studies (CNS) kutatója, Hyuk Kim néhány nappal ezelőtt megjelent cikkében írt az észak-koreai fejlesztésekről a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén, amit az ázsiai diktatúrában már széles körben alkalmaznak a koronavírus-járvány kezelésétől és az atomreaktorok védelmétől a háborús játékszimulációkig és a kormányzati felügyeletig. Bár a nemzetközi szankciók nyilvánvalóan nehézséget jelentenek az MI-specifikus hardverek biztosításában, a tanulmány szerint ettől még jelen vannak Észak-Koreában a legújabb technológiák.
A jelentést elsőként a Reuters szemlézte, kiemelve belőle, hogy a kormányzat stratégiai befektetésként kezeli ezeket a fejlesztéseket digitális gazdaságának megerősítésére, és az ottani MI-kutatók külföldi (mások mellett kínai) tudósokkal is együttműködnek. A Észak-Koreával foglalkozó 38 North oldal szerint Dél-Koreában már észleltek arra utaló jeleket, hogy az északi hekkerek generatív mesterséges intelligenciát használtak a célpontok és a támadásokhoz szükséges technológiák felkutatására, bár úgy tűnik, hogy még nem alkalmazták ilyesmit magukhoz a kibertámadásokhoz.
A The Korea Times egyébként éppen a napokban számolt be róla, hogy a dél-koreai hírszerzés szerint tavaly már napi 1,62 millió hackelési kísérletet azonosítottak az állami szektorban, ami az előző évi mennyiséghez képest 36 százalékos emelkedést jelent, és a kísérletek 80 százalékát tulajdonították az északiaknak.
Kiröhögik a kereskedelmi korlátozásokat
A cikkből az is kiderül, hogy Észak-Korea már 2013-ban létrehozott egy mesterségesintelligencia-kutató intézetet, 2014 óta pedig az egyetemi programok között is ott vannak az olyan témák, mint a hang- és szövegfelismerés vagy a big data analitika. Az észak-koreai vállalatok néhány éve ugyancsak ráugrottak a dologra, és saját állításaik alapján több mint 20 ország neves IT-cégeivel folytatnak kutatás-fejlesztési együttműködéseket – észak-koreai tudósok például kutatásokat is publikáltak a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatban az atomreaktorok biztonságának fenntartására.
A kommunikációs technológiát akármilyen erősen korlátozzák a tekintélyelvű országban, az, hogy Észak-Korea külföldi tudósokkal áll folyamatos együttműködésben, önmagában is aggályokat vet fel a nemzetközi szankciós rendszerre nézve. De ugyanilyen nyugtalanító a gépi tanulás alkalmazása is az említett háborús játékszimulációs programban, amelynek esetében szintén olyan szoftverközpontú technológiákról van szó, amelyek immateriális eszközökkel is közvetíthetők. Kim az az ilyen tevékenységek nyomon követését sürgeti, hogy megteremtve a kockázatokat mérséklő intézkedések lehetőségét.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak