Elon Musk előszöregy rövid Twitter-üzenetben, majd részletesebben a Tesla dolgozóinak küldött levélben vázolta terveit a Tesla részvényeseinek kivásárlásáról és a cég papírjainak kivonásáról a tőzsdei kereskedelemből. A megoldás arra a modellre hajazna, amelyben a szintén Musk által alapított SpaceX űrkutató vállalat is működik. Az alapító a részvények ötödét tartaná magánál, a részvényeseknek pedig nem lenne kötelező eladniuk részesedésüket, hanem döntésük alapján benne maradhatnak az üzletben, amelyből aztán később is bármikor kiszállhatnak és a pénzükhöz juthatnak.

A Reuters beszámolója szerint ennek megvalósítása több mint véleményes, tekintve például az olyan kérdéseket, hogy a SpaceX legnagyobb befektetője, a Fidelity Investments abba a cégbe nem a most vázolt projekttársaságként szállt be. Musk egyébként egy részvényenként 420 dolláros ajánlatot lengetett be, amit a Tesla akkori, 340 dollár körüli árfolyamához kell viszonyítani. A keddi bejelentés nyomán egyébként a papírok értéke majdnem 380 dollárig emelkedett, hogy aztán mostanra a nyilvánvaló aggályok miatt újra a 350 dollár közelébe liftezzen.

Szabadulnának a befektetői nyomás alól

Musk levelében a cég hosszú távú, előremutató missziójáról beszél, amelynek hatékony megvalósítását – a SpaceX példájára hivatkozva – a zárt körű részvénytársasági formától várja. Ahogy azt már több ízben, például a Dell tőzsdei kivonulása kapcsán is írtuk, a publikus kereskedés előnye nyilvánvalóan a tőkebevonás lehetősége, ezzel együtt azonban szigorú tájékoztatási kötelezettség és a befektetők részéről érkező folyamatos eredménykényszer párosul, ami nem igazán kedvez a hosszabb távú stratégiáknak vagy átalakítási folyamatoknak. Az biztos, hogy Elon Musk az utóbbi időben gyakran kiakad a befektetők, piaci elemzők vagy újságírók kérdésein, és vegzatúrának tekinti, amikor szembesítik a számokkal.

A Dell most öt év után tér vissza a tőzsdére, miután a tulajdonosok sikeresnek ítélték a társaság újraformálását, és most a tetemes hitelállomány lefaragása lett a prioritás. A Tesla esetében is hasonló tervekről lenne szó, amit persze sokan az első pillanattól kezdve kétkedéssel figyelnek. Most a Dell kivásárlásánál három és félszer nagyobb tranzakcióról beszélünk, amellyel kapcsolatban még az sem világos, hogy a folyamatos veszteséget termelő, közel 11 milliárd dolláros tartozást görgető, negatív cash-flow-val működő vállalat hogyan finanszírozná magát a továbbiakban.

A javaslat persze ebben a pillanatban csak egy javaslat, és egyáltalán nem biztos, hogy részben vagy egészben meg is valósulhat. Az amerikai tőzsdefelügyelet mindenesetre igen komolyan vette Musk mondanivalójának egyik fontos részét. A Tesla alapító vezérigazgatója legelső tweetjében azt írta, hogy a tervéhez szükséges tőke rendelkezésére áll. Bár a felügyelet önmagában nem tiltja, hogy a tőzsdei cégek a közösségi média csatornáin keresztül hozzanak nyilvánosságra fontos információkat, az ilyen bejelentéseket érthető okokból szankcionálják, ha nem lehet bizonyítani, hogy az üzenet megjelentetéséig valóban biztosították is az emlegetett forrásokat.

A kommentárok kiemelik, hogy annál több pénzről van szó, mivel a részvényesek nem szívesen maradnak benne egy olyan buliban, amelyben még a mostaninál is kevesebb tájékoztatást kapnának. Musk ajánlata összességében egy 72 milliárd dolláros üzletet feltételez, ennek forrására pedig a Tesla vezetője egyelőre még csak célzást sem tett. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az autógyártó júliusban érte el a jóval korábban kitűzött, heti ötezer darabos gyártási darabszámot, a befektetők azonban nincsenek meggyőződve róla, hogy a vállalat tartani is tudja majd a tempót.

Elon Musk tervét álltólag már a Tesla igazgatótanácsa is tárgyalja, bár arról a világon semmit nem tudunk, hogy eléjük milyen részletek kerültek.