A holtak szellemének megidézése régi vágya az emberiségnek. Egy kaliforniai cég meglátta a piaci rést: ezen a területen még mindig olyan spiritiszták tarolnak, mint a 70-es évek magyar halottlátó sztárja, a putnoki Vécsei Jolán. A HereAfter AI azonban a halottakkal kapcsolatba lépő médiumoknál sokkal tökéletesebb munkát végez: információi ugyanis maguktól az elhunytaktól származnak, akik még életükben megvásárolhatják a kaliforniai cégtől a virtuális örök életet. A MIT Techology Review újságírója, Charlotte Jee ki is próbálta, így megtakarított némi munkát – meg pénzt – a kétkedő kíváncsiskodóknak.
Nem megidéz, csak felidéz
De ne legyünk igazságtalanok. A HereAfter AI nem megidézi, csak felidézi elhunyt rokonainkat. Minél több adatot táplálunk bele, annál élesebben rajzolódik ki a képmásuk – egy jobban sikerült avatár már-már leválik a háttérről, és szinte önálló életre kel.
A technológia működési sémája amúgy semmiben sem különbözik a többi MI működésétől: van egy öntanuló algoritmus, amit ki kell képezni a felidézni kívánt elhunyt fotói, videó- és hangfelvételei, valamint egyéb információk segítségével. Ha valaki úgy dönt, hogy a HereAfter AI-vel átlép a virtuális örök életbe, át kell esnie egy maratoni, több órán át tartó interjún, amelynek során apró részletekbe menően kikérdezik a múltjáról, jelenéről, sőt még arról is, hogy szerinte mi fog történni a halála után. A kérdések egyébként szerkeszthetők, bővíthetők is.
A rendszer pedig ezekből létrehoz egy olyan virtuális "lényt", amellyel a valódi személy halála után is interakcióba léphetnek itt maradt utódaik. A MIT Technology Review újságírója persze könnyű helyzetben volt. Virtuálisan megidézett szülei még élnek, de így reálisabban ítélhette meg digitális másolatuk minőségét.
Segítheti a veszteség feldolgozását
A technológia tökéletlen, írta beszámolójában, és etikai kérdéseket is felvet, ha valakinek a halála után – tehát szükségszerűen a beleegyezése nélkül – hozzuk létre a virtuális másolatát. Egyesek számára minden ilyen célú technológia riasztó, sőt hátborzongató. És vannak is meglepő felhasználási módjai: egy férfi például azért hozta létre édesanyja virtuális változatát, hogy annak temetésén beszélhessenek vele a búcsúzók.
Charlotte Jee megengedőbb: "én is csak ember vagyok, és az aggodalmakat végül is elmossa az a még ijesztőbb kilátás, hogy elveszítem azokat az embereket, akiket szeretek..." Szerinte a technológia tényleg segít, hogy közel tartsuk magunkhoz a szeretteinket.
Egy furcsa beszélgetés
"Mi a legrosszabb dolog benned?" – kérdezte apját Charlotte Jee, mert úgy látta, hogy virtuális papájának épp őszinteségi rohama van.
"A legrosszabb tulajdonságom, hogy maximalista vagyok. Ki nem állhatom a rendetlenséget, és ez mindig kihívás, különösen, hogy Jane felesége vagyok." Aztán a papa felnevet, és Jee egy pillanatra azt is elfelejti, hogy valójában nem az apjával, hanem csak egy digitális "másolattal" beszél.
Az ilyen típusú szolgáltatások amúgy benne voltak a levegőben, véli Jee. A természetes nyelvi feldolgozással foglalkozó fejlesztések (OpenAI GPT-3, Google LaMDA stb.) már lehetővé teszik, hogy a létrejövő MI úgy beszéljen, mint egy konkrét személy. A cikk felidéz egy esetet, amikor egy férfi a GPT-3 felhasználásával Facebook-üzenetekből és más szövegekből csetbotként "újrateremtette" elhunyt menyasszonyát. Jee szerint a projekt sikeres volt, hiszen segített a férfinek túllépni menyasszonya elvesztésén.
A HereAfter AI fejlesztései elején jár, csupán három éve alapították, de már havidíjas formában kínálja a szolgáltatását. Egyelőre nem kaptak befektetést, de nem lenne meglepő, ha enélkül is sikeresek lennének.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?