Mintha egy tipikus "Mohamed és a hegy" sztori lenne: az önvezetés egyszer csak elért az Azure-ig.

A Volkswagen Csoport Azure-ban, a Microsofttal együttműködve tervezi megépíteni az autonóm autókhoz és vezetéstámogatási rendszerekhez szükséges háttérrendszereit. Első lépésként a VW szoftverfejlesztő lányvállalata a távoli szoftverfrissítéseket fogja felköltöztetni a Microsoft felhőjébe.

A tegnap bejelentett hosszútávú együttműködés alapvetően azt célozza, hogy a két vállalat közösen építsen a VW Csoport által gyártott autók (a Volkswagen mellett az Audi, a Porsche, a Skoda, a Seat, a Bentley, a Lamborghini és Bugatti márka is a csoporthoz tartozik) szoftvereinek egységes platformot.

Ezt is a Tesla kezdte

A szoftvergyártó és az autógyártó már régebben megalapozta az együttműködést. 2018-ban állapodtak meg, hogy a connected car rendszerek alapinfrastruktúráját az Azure-ra építik. Az autógyártó abban az évben nagy reformokat jelentett be. A cél a hatékonyság javítása és a fejlesztések gyorsítása volt. Ezzel párhuzamosan 14 milliárd eurót irányoztak elő az elektromos és önvezető technológiák fejlesztésére. Ebbe a folyamatba illeszkedett, hogy néhány kudarcos szofverkiadás után 2020. január 1-től teljesen leválasztották és a Car.Software nevű leányvállalatba szervezték a szoftverfejlesztést. A saját szoftvercég felállításával azt is szeretnék elérni, hogy az autók szoftverkomponenseinek legalább 60 százaléka házon belül készüljön (jelenleg alig 10 százalék ez az arány).

A szoftverfejlesztés egy szervezetbe integrálása azt is jelenti, hogy a VW Csoport egyes márkái lényegében ugyanazt a szoftvert fogják használni, ha a szoftverek kezelőfelülete más is lesz márkánként. Ehhez biztosít közös alapot az Azure-ban épített felhő, itt folyik a fejlesztés, és innen történik a vezeték nélküli frissítés (OTA – Over-The-Air) is. Ezt a frissítései módszert mobiloknál, vezeték nélküli hálózati eszközöknél régóta alkalmazzák, de az autóiparban, ahol az üzembiztonság az elsődleges, a Tesla kezdte rendszerszerűen használni. És az okok is lényegében ugyanazok, amiért a Tesla annak idején bevezette ezt a módszert: ha az autó hardvere alkalmas rá, a folyamatos szoftverfejlesztésnek és az új verziók távoli telepítésének köszönhetően lépésről lépésre lehet bővíteni az autók autonóm képességeit. (A Waymo autóiparból érkező vezetője, John Krafcik a közelmúltban épp a német Manager Magazinnak beszélt arról, hogy ezzel a módszerrel nem lehet eljutni a teljes önvezetéshez.)

A márkák közös felhős platformjának és a szoftverkomponenseknek a belső fejlesztését újabb forrásokkal is megtámogatta a VW: 2025-ig összesen 27 milliárd eurót szán erre. A vállalat egyébként nagyon tudatosan építi felhőstratégiáját. Míg a Microsoft Azure lesz szoftverszolgáltatásainak (pl. önvezetés, szerviz stb.) a platformja, a gyártáshoz, a beszállítók kezeléséhez, a logisztikához stb. az AWS-től veszi a felhőt.

Nem autót kell fejleszteni, hanem azt, ami kell hozzá

Ami a Microsoft önvezetés terén követett stratégiáját illeti, látszik benne egy nagyon következetes irány, véli egy közelmúltban írt elemzésében a VentureBeat. A szofvergyártó nem akar beszállni a piacba egy sokadik önvezető rendszerrel, mint konkurensei, a Google vagy az Apple. Megelégszik azzal, hogy partnerséget alakít ki autógyártókkal, és sok-sok százmillió dollárt fektet önvezető technológiákat fejlesztő stratupokba. Közben azonban felépít mindent, ami az ilyen rendszerek fejlesztéséhez és majdani üzemeltetéséhez kell: adatok, számítási erőforrások, mesterségesintelligencia-motorok, megfelelő tudás stb. is a rendelkezésére fog állni, hogy a piac megkerülhetetlen szereplője legyen. És a VentureBeat szerint hosszabb távon ez a stratégia nyerő lehet. Talán Satya Nadella vezérigazgatónak is az járhatott a fejében, amikor a vállalata és az önvezetés viszonyáról gondolkodott, hogy a hegy soha nem megy Mohamedhez – már ha ismeri a mondást.

Cloud & big data

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.