Egy kínai autógyártó a héten sikeresen alacsony Föld körüli (LEO – Low Earth Orbit) pályára állította saját fejlesztésű és gyártású műholdjait. A Zhejiang Geely Holding Group kilenc egységet lőtt fel, és ezzel megkezdte 240 műholdból álló kommunikációs űrflottájának a kiépítését, adta hírül a Reuters. A tervek szerint három év alatt kiépülő teljes rendszer feladata az lesz, hogy pontos navigációt biztosítson a Zhejiang Geely autonóm járműveihez.

A Geely az egyik legnagyobb kínai autógyártó, amelynek komoly európai érdekeltségei vannak: 2010-ben vásárolta meg a Volvót, 2018-ban jelentős részesedést vásárolt a Daimler AG-ban, és érdekelt a német Volocopter startupban is.

Ők a kínai Tesla...

A Reuters beszámolója párhuzamot vont a kínai autóipari vállalat és a Tesla között. Mint írják, a Teslán kívül a Zhejiang Geely az egyetlen olyan autógyártó, amelynek van egy szoros szövetségese az űriparban. A SpaceX és a Tesla ugyan külön jogi entitás, de Elon Musk elég szoros kapocs a két vállalat között. Azt pedig végképp nehéz lenne elképzelni, hogy az alapító ne használná ki a két vállalkozása közötti legkisebb szinergikus hatást is.

A kínai vállalat – ahogy a SpaceX is – saját tervezésű és gyártású GeeSAT-1 műholdakkal dolgozik, de azokat az állami Hszicsang műholdindító központból indították. (Kínának több indítóközpontja van, a Szecsuan tartományban található központból a geostacionárius műholdakat szállító hordozórakétákat indítják.) A vállalat az indítás kapcsán bejelentette: 2025-ig további 63 műholdat szeretne pályára állítani. A teljes flotta 240 műholdból fog állni. Ez mennyiségben azért nem Starlink-lépték: a műholdas internetszolgáltatáshoz eddig 2000 műholdat juttattak fel, a teljes flotta több mint 4400 műholdból áll majd.

A Zhejiang Geely abban is eltér a SpaceX-től, hogy nincs saját fejlesztésű rakétája. Az állami űrcégek által kifejlesztett és üzemeltetett Hosszú Menetelés nevű rakéta egyik típusát használta a kilenc műhold indításához.

Többcélú, környezetbarát hálózat, őszi próbaüzemmel

A hálózat elsődleges célja az önvezető autók navigációjához szükséges nagy pontosságú helymeghatározás biztosítása lesz. Emellett azonban más kereskedelmi funkciókat is ellát majd, a tervek szerint szeptemberben kommunikációs szolgáltatásokat nyújt majd az Ázsia-játékokon, amit idén Hangcsouban rendeznek meg.

A műholdakat úgy tervezték meg, hogy mindössze öt évig működjenek, majd essenek szét a Föld légkörében olyan módon, hogy ne hagyjanak maguk után űrszemetet.

A Gelly kísérlete azért is figyelemre méltó, mert Kínában az űripar minden szegmense a hadsereg felügyelete alatt van. 2014-től azonban az állam engedélyezi az űripari magánbefektetéseket is. Azóta a kereskedelmi cégek – többen a regionális kormányzatok támogatásával – valósággal lerohanták az ágazatot. Ma már több olyan vállalkozás is működik, amely műholdakat fejleszt és gyárt, de a rakétafejlesztésben is megjelent a magántőke.

Ezek a fejlesztések illeszkednek a központilag meghatározott irányvonalhoz is: a 2021-2025-ös ötéves tervben is szerepel, hogy integrált műholdhálózatokat kell kiépíteni kommunikációs, távérzékelési és navigációs célokra. A kínai állami média szerint eddig mindent összevetve 400 kínai műhold röpköd a Föld körül.