A Deloitte 2015 óta szondázza rendszeresen a világ nagyvállalati informatikai vezetőit (Chief Information Officer - CIO) annak érdekében, hogy feltérképezze a pozícióval járó aktuális kihívásokat, lehetőségeket, problémaköröket. A feladatkör dinamikus változására már az is jó példa, hogy a Deloitte a korábbi Global CIO Survey elnevezést lecserélte Global Technology Leadershipre.

Az idén elkészült felmérésében 22 iparág 1376 résztvevőjét kérdezték meg. A résztvevők 60 százaléka technológiai-, 40 százalék pedig üzleti vezető volt. A válaszadók bő harmada az Egyesült Államokból illetve Európából származott, 14 százalék képviselte a Közel-Kelet és Afrika régióját, míg 11 százalék az Ázsia és Csendes-óceáni térséghez köthető.

A 2020-as felmérés leginkább arra igyekezett válaszokat találni, hogy milyen sikertényezők állnak a legkiemelkedőbb vállalatok üzleti növekedése mögött, illetve, hogy a folyamatosan változó gazdasági környezetben a technológiai területekre milyen szerep hárul a szervezeten belül.  A válaszokból kiderült, hogy a vezető szerepet betöltő technológiai szervezetek az innovációba fektetnek, digitális stratégiában és piacformáló szerepben is lehagyják versenytársaikat, ugyanakkor a jövőbemutató tehetséggondozás területén van még tennivalójuk.

Megbízható üzemeltetőből kinetikus vezető

A kutatássorozat ötéves története alatt a CIO szerepkör rengeteg változáson esett át. Az informatikai vezetők a Deloitte szerint megbízható üzemeltetőből előbb üzletfejlesztő partnerré váltak, mára pedig a "változásösztönző megbízott" szerepét töltik be. Ezt érzékelteti az is, hogy a friss a tanulmányban immár a "kinetikus vezető" kifejezést használják az informatikai vezetőkre.

Az elemzés "tech-metronómnak" nevezi azokat a vállalatokat, melyek magasabb fejlettségi szinten állnak ún. "tech-követő" versenytársaiknál az alábbi területeken: digitális vízió és stratégia, technológiai terület érettsége, piacformáló szerep. A felmérés rávilágít az eltérő gyakorlatokra, viselkedési mintákra és vezetői képességekre, melyek leginkább megkülönböztetik őket egymástól.

A tech-metronóm szervezetek fő ismérvei

Növekedésorientált vállalatvezetés. Míg a vállalatok többsége költségcsökkentésben gondolkozik, addig a tech-metronóm vállalatok a növekedés, valamint az ügyfelek felé fordulnak, továbbra is progresszíven tekintenek a jövőbe. Nagyobb valószínűséggel (66%) fektetnek innovációba, növekedésbe (53%) és az ügyfelekbe (60%) a tech-követő vállalatokhoz képest. Megfigyelhető, hogy a tech-követők kétszeres valószínűséggel (40%) döntenek a költségcsökkentés mellett, mint a tech-metronóm (20%) szervezetek.

Technológiavezérelt transzformáció. Négyszer annyi tech-metronóm vállalat vallja azt, hogy a technológiai területük transzformációs megközelítése szerepet játszik az üzleti stratégiájuk alakításában - 31 százalék gondolja így a 8 százalék tech-követővel szemben. Esetükben a vállalatok több mint felénél a transzformációs erőfeszítések új üzleti modellek implementálására fókuszálnak, míg a követő stratégiát alkalmazó vállalatok többsége szívesebben fókuszál a már meglévő működési modell átszabására.

Befektetés az innovációba. A szervezetek számára az innováció és a növekedés stratégiai fontosságú. A tech-metronóm vállalatok a technológiai költségvetésük nagyobb részét (20%) allokálják innovációra, mint a tech-követő vállalatok (15%). Bevételeik valamivel nagyobb százalékát (4,8%) fordítják technológiára, mint a társaik (4,2%) és kétszer olyan valószínű, hogy lényegesen növelték a technológiai kiadásaikat az elmúlt pénzügyi évben (24% kontra 11%).

Bizalom a technológiai vezetőben. A felmérés rámutatott arra is, hogy a tech-metronóm vállalatok vezetői stratégiailag elkötelezettek a technológiai vezetők és kezdeményezéseik iránt. A tech-metronóm cégek igazgatótanácsa úttörő a technológiai változásokban, a vezetőség 81 százalékban ért egyet a menedzsmenttel technológiát érintő problémákban, míg a tech-követő vállalatoknál ez az arány csupán 56 százalékos. A szervezet technológiai vezetői iránt az elkötelezettségük is magasabb (68%) a technológiai stratégiát érintő kérdésekben, mint a tech-követő vállalatoknál (37%).

Kinetikus vezetői szerep. A felmérés alapján a jövőben a leghatékonyabb technológiai vezetők kinetikusak lesznek: változásorientáltak transzformációs ambíciókkal, a jövőbe tekintenek, és elkötelezettek az innovációs életciklus iránt. Arra a kérdésre, hogyan jellemeznék a jövőben sikeres technológiai vezetőt, a kitöltők 69 százaléka használta a változás, vízió és innováció szavakat. A tech-követő vállalatok többségénél (39%) a CIO-k olyan tanácsadóként szolgálnak, akik a technológiai funkciót képviselik a stratégia tervezési folyamatban. A tech-metronóm szervezetekben a technológiai vezetők 29 százaléka vizionárius szerepet tölt be a technológiai lehetőségek világában, míg a tech-követő szervezeteknél ez az arány csupán 14 százalékos.

Tudatosabb tehetséggondozás. A technológiai vezetők lemaradnak az üzleti vezetőktől a jövőbemutató tehetséggondozás területén, annak ellenére, hogy felismerik azt, hogy alkalmazottaik harmada üzletileg szükségtelenné válhat a következő három évben. Az üzleti válaszadók kétszer annyian nevezték meg első számú üzleti célként a tehetségek megszerzését és a fejlesztését, mint a technológiai vezetők (31% kontra 16%).

Felértékelődő soft skillek. A műszaki szakértelem és üzleti érzék mindig fontos lesz, azonban a technológiai vezetőknek növelniük kell a toborzási erőfeszítéseiket a hagyományos módszereken túl ahhoz, hogy sikeresen alkalmazhassanak és képezhessenek olyan tehetségeket, akik szélesebb szakismerettel, valamint változatosabb képességekkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek. Nem ez az első felmérés, ami rávilágított arra, hogy növekvő igény van az olyan munkavállalókra, akik megfelelő ún. soft skillekkel is rendelkeznek. Vagyis, tartósan szükség van szociális és emocionális készségekre az együttműködéshez és kommunikációhoz. A technológiai vezetők hároméves előrejelzése alapján megnő a relevanciája a kreativitásnak, emocionális intelligenciának és a kognitív rugalmasságnak. Az olyan képességeken, mint a rendszerszintű gondolkodás, komplex problémamegoldás és szolgáltatásorientáció kisebb fókusz lesz.

Szervezeti agilitás. A felmérésben adott válaszok alapján a tech-metronóm szervezetek jobban alkalmazzák az agilis eszközöket és sikeresebben adoptálják a metodológiát, mint társaik. Ezen szervezetek 24 százaléka mondta, hogy legalább szoftverfejlesztésük háromnegyedét agilisan valósítja meg. Ehhez képest a tech-követő vállalatok mindössze fele vallja ezt. Azonban rengeteg munka van még az agilis megközelítés kiterjesztésében a szoftverfejlesztésen túl az üzleti területre: a tech-metronóm szervezetek nem egészen fele (42%), a tech-követő vállalatoknak pedig mindössze 14 százaléka alkalmaz vállalati szinten is agilis módszertant.