A hazai elektronikus kereskedelem forgalmának bővülése az elmúlt időszakban folyamatosan és nagymértékben meghaladta a hagyományos kiskereskedelem teljesítményét. Ennek köszönhetően a webáruházak ma már szemmel látható szeletet hasítanak ki a teljes magyarországi tortából. A magyar volumen ettől persze globálisan még mindig eltörpül, hiszen például az idei kínai "szingli ünnep" napján 90 perc alatt akkora megrendelésállomány futott át a kereskedőkön, mint amennyit a hazai webshopok egy év alatt realizálnak.

Kalandozó magyarok

A magyar online vásárlók azonban nem állnak meg a határnál, és egyre többen merészkednek nemzetközi vízekre. A hazai piac helyzetét folyamatosan monitorozó eNET az idei kutatásainak eredményeiből készített évet lezáró infografikát, amely kifejezetten honfitársaink külföldi vásárlási kedvének változására koncentrál. 

Sok más érdekesség mellett például kiderül a számokból az, hogy a legbátrabbnak a fiatal férfiak bizonyulnak. Utóbbit viszont kicsit árnyalja, hogy a legnépszerűbb külföldi boltból beszerzett termékkört a ruházati cikkek adják, miközben az elektronikai cikkek iránti kereslett lanyhulóban van.

Összességében elmondható, hogy a hazai vásárlókon belül az elmúlt néhány év alatt jelentősen nőtt azok tábora, akik külföldről is hajlandók rendelni. Míg 2015 tavaszán a 4 millió magyar online vásárlóból csak 1,5 millióan látogattak ki nemzetközi terepre, addig idén májusi adatok szerint a 4,9 milliónyi magyar webshopoló közül 2,7 vett árut külföldről. 

Az eNET azt is vizsgálta, hol költik el leginkább pénzüket honfitársaink. Itt a trendek érdekes képet rajzolnak ki. 2016-hoz képest például csökkent az eBay szerepe (de még mindig az élen áll a maga 59 százalékos említési arányával), párhuzamosan viszont erősödött az Aliexpress (38-ról 48 százalékra), illetve rakétaszerű növekedésbe kezdett a Wish (a két évvel ezelőtti 2 százalékhoz képest idén már 45 százaléknyi válaszadó említette a mobil vásárlásra optimalizált kereskedelmi platformot).