Januárban a CES-en jelentették be, hogy az Intel és a Facebook közösen dolgozik egy mesterségesintelligencia-csipen. A munkát az Intel szerint az év második felében be is fejezik. A januári hír elsősorban az Intelről szólt: a csipgyártó ugyanis nem akar lemaradni erről az egyre nagyobb növekedés előtt álló piacról. Pedig a lényeg a Facebooknál történik: Zuckerbergék ugyanis minden fronton keményen beleálltak a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésébe. A lehetséges irányokat Yann LeCun, a Facebook kutatási igazgatója mutatta be a San Franciscóban jelenleg is zajló ISSCC konferencián (IEEE’s International Solid-State Circuits Conference).

Rövid távon a hatékony moderálást akarják megoldani

A Facebook egy olyan digitális asszisztenshez fejleszt komponenseket, melyek bármilyen témáról képesek beszélni valós személlyel a "józan ész" alapján. De itt közel sem csak a hangvezérlés tökéletesítéséről van szó, hanem a Facebook esetében például arról is, hogy a tökéletesebb eszközökkel legyen képes ellenőrizni a közösségi hálózatot, például azzal segítsék a videók valós idejű megfigyelésében a moderátorok munkáját. Távlatilag pedig egy az emberi gondolkodást tökéletesen imitáló MI-ről.

A moderálás automatizálására már most is vannak eszközök, például használnak arcfelismerést, valamint algoritmusokkal is szűrik azokat a tartalmakat (például meztelenség, pornográfia), melyek megosztását a Facebook tiltja. Ezek azonban lassan dolgoznak, a tartalom megosztása után akár két-három nap is eltelik, amíg egy tiltott tartalmat beazonosítanak és törlik. Ráadásul meglehetősen pontatlanok, azzal például valószínűleg sokan találkoztak, hogy gyakran klasszikus műalkotások is áldozatul esnek az algoritmusok szigorának (Édouard Manet híres festménye, az Olympia például biztosan fennakadna a szűrőn.)

A Facebook azon dolgozik, hogy csökkentse a "késleltetést", és pontosítsa a felismerést, mondta Yann LeCun a Financial Timesnak. Ehhez azonban a jelenlegieknél sokkal jobb neurális hálózatokra van szükség, azokhoz pedig az eddigieknél hatékonyabb – gyorsabb és kisebb energiafogyasztású –  MI-re kihegyezett processzorokra. És ha nem találnak a célhoz megfelelőt, akkor a Facebook a korábbi gyakorlatához híven maga fog hardverfejlesztésbe. Ezért az olyan együttműködések mellett, mint amit az Intellel kialakítottak, a Facebook saját ASIC-t, azaz alkalmazásspecifikus integrált áramkört is fejleszt.

Túl kell lépni a tanított rendszereken

A Facebook túl akar lépni a hagyományos, nagy adattömegekkel tanított MI-rendszereken, és ún. önfelügyelő (self-supervised) rendszerekben gondolkodik. A hagyományos MI azt tudja, amit megtanítanak neki, és annál tökéletesebben, minél több adatot kap ehhez. A Facebooknak ezzel szemben egy olyan MI-t képzel el, amely rendelkezik a "józan ész" képességével, és ennélfogva sokkal átfogóbb előrejelzéseket képes adni. Ehhez azonban új neurálishálózat-architektúrákra van szükség, hogy az MI az emberi intelligencia több aspektusát legyen képes utánozni, és természetesebben működjön – mondta LeCun.

Yann LeCun

Az 1960-ban született francia származású kutató a 80-as évek óta foglalkozik neurális hálózatokkal. 1988-tól él az  Egyesült Államokban. Kezdetben a AT&T Bell Laboratories-nál dolgozott, majd 2003-tól a New York-i Egyetem professzora. 2013-ban átigazolt a Facebookhoz, ahol a Facebook AI Research első igazgatója lett. Azóta is ő irányítja a cég mesterségesintelligencia-kutatásait.

Ez lehetne az alapja egy olyan digitális asszisztensnek, amivel bármiről lehetne beszélgetni, mert vannak háttérismeretei, melyeket a józan ész szellemében tud mozgósítani. LeCun meglehetősen furcsa jövőt vázolt: olyan MI-t, ami lényegében teljesen úgy működik, mint ma az ember vagy az állatok. Megérti, hogy mi történik, amikor a külvilággal interakcióba lép, és onnan válaszokat kap. A szakember szerint a legnagyobb kihívás jelenleg annak megoldása, hogy az MI képes legyen bizonytalan információk alapján is jó előrejelzéseket adni. (Erre az ember képes, hiszen tud más területről származó információkat, tapasztalatokat, sejtéseket, megérzéseket is mozgósítani egy interakcióban a válaszreakciójához.) Így jöhetnek létre majd azok a digitális asszisztensek, melyekkel már valóban lehet szabadon, bármilyen témáról társalogni.

A megnyugtató talán csak az, hogy ezek a kutatások még LeCun szerint is nagyon kezdeti szakaszukban vannak, így távoli még az az MI, amely tökéletesen utánozza az emberi gondolkodást. A kutató szerint egyébként ehhez olyan neurális hálózatok kellenek, melyek képesek változtatni a dizájnjukat a rajtuk átfolyó adatoknak megfelelően. Ezáltal az MI képes lesz az alkalmazkodásra is. Bár dolgoznak ezen, a hagyományos, célspecifikus MI-k hatékonyabbá és energiatakarékossá tétele is fontos fejlesztési irány a cégnél.

LeCun szerint egyébként a jobb, hatékonyabb MI-csipekhez is a neurális hálózatok kutatásában kell előrelépni.

Összességében nem megnyugtató a Facebook kutatója által vázolt irány. A képet az árnyalja, hogy Yann LeCun mindig is radikálisan közelített az MI és a társadalom viszonyához. Szerinte a társadalom a múltban is számos változáshoz adaptálódott, és ez így lesz a mesterséges intelligencia esetében is, bár annyit azért ő is elismer, hogy az MI teremtette kihívásra nem lesz egyszerű jó válaszokat találni.