A vezető nélküli légi járművek, rövidebb nevükön drónok sokáig csak a hadsereg szolgálatában hallattak magukról. Az utóbbi években azonban egyre megfizethetőbbé váltak ezek az eszközök, és akár otthoni szórakozásra is lehet igen fejlett szerkezeteket vásárolni. Az elszaporodott repülők véletlen vagy éppen rosszindulatú használata azonban egyre többször konkrét riadalmat vált ki, miközben a szabályozó hatóságok egyelőre csak tapogatóznak a megfelelő megoldást illetően.
Felderítés, mérés, építkezés
Drónokkal már sikerült például nemzetközi labdarúgó-mérkőzést is félbe szakítani, de a távolról irányítható eszközöket sok helyen szerencsére nem a rombolásra, zavarkeltésre, hanem építkezésre vetik be. Bécsben egészen konkrétan erről van szó. A sógorok fővárosában ugyanis a Siemens már három éve foglalkoztat drónokat abban a hatalmas projektben, amely gyakorlatilag egy új városrész kialakításáról szól. A 2,4 millió négyzetkilométernyi területet felölelő helyszínt a gépek térképezik fel. Szintén a német vállalatnál kísérleteznek azzal, hogy a drónokat az épületek hőkibocsátásának mérésére használják, így egy nagyvárosban könnyen meg lehet mondani, mely épületek, épületrészek felújításával lehet leginkább spórolni az energiával.
.jpg)
Persze ha már kéznél vannak a repülő szerkezetek, a mérnökök nem akarnak megállni a passzív feladatoknál. Számos kísérlet folyik arra vonatkozóan, hogy milyen munkafolyamatoknál lehetne akár konkrét építési munkára fogni ezeket az eszközöket. Az egyik ilyen feladat a munkaanyagok megfelelő helyre szállítása lenne. A problémát itt a súly jelenti, hiszen a repülés sajátossága, hogy minél nehezebb az eszköz, annál nagyobb feladat levegőbe emelni és tartani. Erre lehet megoldás egy már 2012-ben is demózott projekt, amely az állatvilágból (konkrétan a hangyáktól) ellesett trükkel operál. A miniatűr drónok rajban, centiméterre egymástól repülve komoly csomagokat is képesek voltak leszállítani.
Szakértők szerint az építőiparban csak az első lépés lesz a drónok fokozott használata. A következő evolúciós lépcsőfok már visszafelé működik: az építészet is megváltozik, hiszen a mérnökök már a tervezésnél számolnak azzal, hogy bizonyos eddig nem vagy csak rendkívül költségesen megvalósítható megoldásokat könnyen elvégezhetnek a távvezérelt vagy akár teljesen önállóan működő repülők.
Segítség (és tömegoszlatás) a magasból
A drónok az ember és a természet viszonyát is barátságosabbá teheti. Boston környékén például a házak tetejét figyelik nagy havazások idején. A repülőkkel könnyen felmérhetik, hol vannak olyan házak, amelyekről nem takarították el a csapadékot, és elrendelhetik a tisztítást. De ennél globálisabb problémára is választ adhatnak a drónok: ilyen például a erdők folyamatos pusztulása.
Indiában folyamatban van egy kezdeményezés, melynek célja az erdők felülről történő megfigyelése. A repülők által szolgáltatott adatok alapján a szakemberek pontos képet kaphatnak a terület változásáról, esetleges környezeti problémákról. Ennél is tovább megy egy környezetvédelemmel foglalkozó startup. A BioCarbon Engineering nem csupán az erdők monitorozását, megfigyelését végzi, de a drónok egy különleges eljárással a telepítést is elvégzik. Végül egy harmadik fázisban a gépek nyomon is követik az ültetett növényzet fejlődését, hogy ha szükséges külön beavatkozásokkal lehessen a megfelelő útra terelni a levegőből teremtett erdőket.
Végezetül említsünk meg egy szintén ötletes, ám egyáltalán nem kellemes bevetési lehetőséget. Indiai rendvédelmi szervek például paprikaspray célba juttatására már meg is vásároltak egy csapat drónt. A hatósági szakemberek elégedettek voltak a tesztekkel, így arrafelé bármikor bevethetik a repülőket, ha feldühödött tömeget kell oszlatni.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?