Az Európai Unió trösztellenes szabályozó hatóságai a jövőben figyelembe veszik a digitális ökoszisztémkat és az ingyenes termékek vagy szolgáltatások hatásait is, amikor a big tech vállalatok összelvadási és felvásárlási ügyleteit vizsgálják, vagy piaci erejüket értékelik – jelentette be az EU versenypolitikáért felelős vezetője, Margrethe Vestager. Az Európai Bizottság a múlt csütörtökön nyilatkozott az érintett piacok meghatározásáról, frissítve azt az útmutatást, amit legutóbb 1997-ben vizsgáltak felül. Az akkori alapelvek ezek szerint továbbra is érvényesek, de megváltozott a piacok működése és a fogyasztók termékekhez való hozzáférése, a jogérvényesítési gyakorlat átalakulása pedig ezen a téren is változtatást igényelt.

A szóban forgó meghatározások alapján ítélik meg például, hogy az adott vállalatoknak megvan-e a piaci ereje a riválisok visszaszorítására, az összeolvadások feltételeinek alakítására és az árak befolyásolására. Az eddigi alapelveket az elmúlt időben egyre több kritika érte azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió trösztellenes és egyesülési törvényei túlhaladottá váltak a technológiai ágazatra, azon belül is a felhasználók adataiért cserébe ingyenes termékeket és szolgáltatásokat kínáló cégekre vonatkozóan. A frissített szabályok így már nem csak az árat veszik figyelembe a fogyasztói döntések hátterében, és a rendszerek vagy platformok köré épített termékek értékelésében is bevezetik a digitális ökoszisztéma fogalmát.

Nem csak Európában érdekes

A Reuters tudósítása alapján a vállalatok piaci részesedése az értékesítés, a kapacitás, az aktív felhasználók vagy a webhelylátogatások száma alapján is meghatározható lesz. Nagyobb hangsúlyt helyeznek az innovációra és az egyéb, nem árjellegű elemekre, mint amilyen mondjuk a megbízható ellátás vagy a termékek és szolgáltatások minősége, ezen felül az alapelvek között részletesebb iránymutatásokat fogalmaznak meg a geográfiai jellemzőkről, az importról és annak az uniós vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. Vestager erről szólva elmondta, hogy az európai versenyképesség megőrzéséhez annak figyelembe vételével kell kialakítani a kereteket, hogy végső soron a versenypiacok szolgálják a legjobban a fogyasztókat.

A beszámolók kiemelik, hogy a trösztellenes összecsapások gyakran vezethetők vissza a piacok meghatározásának módjára, amit az Európai Bizottság mostani lépése nagy mértékben kiterjeszt. Az Axios riportja külön kiér rá, hogy az amerikai trösztellenes szabályozóknak akkor sincs az európaihoz hasonló felhatalmazásuk, ha egyes jelenlegi tisztviselőik hasonlóan gondolkodna. Közvetve azonban ott is hasznot húzhatnak az uniós szabályokból, mert azokat a globális technológiai óriásokra írták: a lap emlékeztet rá, hogy gyakorlatilag az EU akadályozta meg az amerikai székhelyű Amazont az ugyancsak amerikai iRobot felvásárlásában is, anélkül, hogy az ottani versenyhivatalnak végül a kisujját is mozdítania kellett volna.