Portugália szeretne minél több digitális nomádot az országba csábítani. Mindez azonban komoly belső társadalmi feszültségeket generál, és a végén a jó célok sem teljesülnek. Ez a rövid mérlege a portugálok eddigi intézkedésinek, derül ki a Politico EU-s kiadásának egy összeállításából. És hogy miért érdekes ez itthon? Mert Magyarország is hasonló úton igyekszik bevonzani az innovatív vállalkozásokat: 2022-től igényelhetnek a digitális nomádok speciális magyar vízumot.

A portugáloknál a vonzerőt szintén egy speciális vízum, valamint adókedvezmények, és nem utolsósorban az egész évben ragyogó napsütés jelentik. A világjárvány lecsengéséig ez többé-kevésbé elég is volt a sikerhez, de vége szakadhat az aranykornak, mert ma már nagyjából mindenki elégedetlen a programmal. A portugáloknak elegük van az elszállt ingatlanárakból és a folyamatos elszegényedésből. Egy portugál csoport a tavaly 71 ezer látogatót vonzó lisszaboni Web Summitra is eljuttatta petícióját, amelyben kifogásolták, hogy miközben az állam irdatlan összegeket költ a startupok Lisszabonba csalogatására, a portugál őslakosok számára élhetetlenné válik a város.

De elégedetlenek a digitális nomádok is. Szenvednek a letelepedés adminisztrációs útvesztőitől, a nehézkes ügyintézéstől, a hiányos szolgáltatásoktól...

A portugál modell

Portugália adottságai alapvetően kedvezőek a startupok számára. Festői a környezet, megfizethető az élet, és rugalmas a szabályozás. Az állam 2012-ben vezette be az ún. aranyvízumot. Ez nem csak startuppereknek szólt, inkább a hírhedt magyar letelepedési kötvényhez hasonlít.

A portugál tartózkodási engedélyt (és ezzel az EU-n belüli szabad mozgást) 350 ezer euró értékű befektetéssel, például romos ingatlan megvásárlásával lehetett megszerezni. Kezdetben orosz, kínai és brazil jómódúak érkeztek, később, a vízum átalakításának nyomán azonban megindultak a technológiai befektetők, startupperek is, így aztán külföldi munkavállalók is érkeztek. 2022 szeptemberére az Egyesült Államokból érkezett a legtöbb aranyvízumos, és tavaly év végén állítólag közel 16 ezer digitális nomád élt Lisszabonban.

A világjárvány alatt volt egy újabb, Unión belülről érkező bevándorlási hullám, kihasználva a kedvező adózást. A nagy hozzáadott értékű szakmai tevékenység bevételei után mindössze 20 százalékos átalányadót kell fizetni. Ilyen tevékenység a cégvezetés és a technológiai területen végzett munka is – a digitális nomádok jellemző tevékenysége. (A Politico szerint az is sok embert vonzott, hogy Portugália nem adóztatta a kriptovalutával szerzett tőkenyereséget. Sokan egyenesen kriptopénz-paradicsomként beszéltek az országról.)

Mostanra kiderült: lehet szép terveket szőni arra, hogy az országba csábítsanak tehetséges induló vállalkozókat. De azt is biztosítani kellene, hogy ott is maradjanak, és jelenlétük ne borítsa fel a helyiek életét. Mint a portugál példa mutatja, ez már közel sem egyszerű.

Egy a Politicónak nyilatkozó külföldi vállalkozó úgy fogalmazott, hogy a portugálok felvázoltak egy szép, rózsaszín jövőképet, amiből nagyon kevés valósult meg. Aki odaköltözik, hogy ott fektesse be a pénzét, elvár bizonyos szolgáltatásokat (rugalmas és gyors ügyintézés, gyermekgondozás, egészségügyi ellátás stb.). Ehelyett a vállalkozó szerint elképesztően nehézkes a bürokrácia, és olyan dolgokat is küzdelmes megoldania, mint a gyerekei napközbeni felügyelete.

Sem az infrastruktúra, sem a lakáskínálat nem bírja a terhelést. A fővárosban például egész városnegyedekből szorították ki a helyi lakosokat a rövid távú lakáskiadók (pl. Airbnb), ami komoly felháborodást okozott a helyiek körében.

Egy lépést vissza

A portugál kormány erősen gondolkodik a megoldáson. Felmerült az aranyvízum megszüntetése, de úgy tűnik, erre nem kerül sor az idén. Pedig már van a kiváltására alkalmas vízum, amely kifejezetten a digitális nomádokat célozza. A portugáli átlagfizetés négyszeresét kereső, nem uniós távmunkások egyéves letelepedési engedélyt kaphatnak.

A kriptovalutázóknak is megszűnik a kivételezés: Portugália az EU-s direktívákkal összhangban szigorítja a szabályozást, és már 2023-tól adóköteles lesz a kriptopénzekből szerzett tőkejövedelem (28 százalék), továbbá új adózási szabályokat hoznak a kriptobányászokra.

Persze ennek is vannak hátulütői: sokan attól félnek, hogy a szigorítás elriasztja az új érkezőket, sőt beindul az elvándorlás is. A digitális nomádok ugyanis bármikor szavazhatnak a lábukkal. Az EU-s országok pedig egymás után hoznak a digitális nomádoknak kedvező szabályokat. A Politicónak nyilatkozó vállalkozó is költözni készül, és a célja, hogy közelebb menjen olyan hagyományos európai startupközpontokhoz, mint Párizs vagy London.