A Clearview AI beleegyezett, hogy leállítja sokszor vitatott arcfelismerő technológiájának értékesítését a legtöbb amerikai magáncégnek, miután egy Illinois állambeli bíróságon megegyezett az American Civil Liberties Union (ACLU) non-profit jogvédő szervezettel. Utóbbi még 2020-ban azzal perelte be a New York-i székhelyű startupot, hogy megsértette a biometrikus információkra vonatkozó illinoisi adatvédelmi törvényt, amely előírja, hogy az amerikai szövetségi államban működő szervezeteknek kifejezett hozzájárulást kell kérniük a lakosoktól biometrikus adataik összegyűjtéséhez, beleértve a róluk készült fényképeket is.

Ennek előzményeként az állami ügynökségeknek is szállító Clearview AI azzal vált mindenhol ismertté, hogy több milliárd képet gyűjtött be az felhasználók nyilvános közösségi oldalairól egy arcfelismerő adatbázis felépítésére, a fotók forrásának megőrzésével pedig lehetővé tette például azt is, hogy összekapcsolja a jövőbeli képeket a múltbeli és jelenlegi online profilokkal. Ennek alapján egy CCTV-állóképtől közvetlenül eljuthat akár az adott személy közösségi oldalaira, ami biztosítja a célpont azonosítását, nyomon követését, vagy akár a vele való kapcsolatfelvételt is.

Hab a tortán, hogy egy kísérleti program keretében sok tízezer videót is rögzítettek beazonosítható helyeken a felvételek készítéséről mit sem sejtő emberekről, aztán kiderült, hogy egy rosszul konfigurált szerver miatt bárki elérhette a Clearview AI belső fájljait és rendszerének forráskódját az interneten keresztül. Ahogy akkor írtuk, nem is ez volt a legelső adatvesztés a cégnél, egy másik esetben pedig jogi eljárás indult ellene a fogyasztóvédelmi törvények állítólagos megsértése miatt. A botrányok miatt többek között New Jersey-ben és San Diegóban a rendőrség felsőbb utasításra le is állította a Clearview AI technológiájának alkalmazását.

Kis lépés az emberiségnek

A beszámolók szerint a mostani megállapodás egy jogi patthelyzet megszüntetésére irányul. Ennek részeként a Clearview AI elzárja adatbázisrendszerét a legtöbb amerikai magáncég elől, és öt évig nem oszthatja meg azt Illinois állam egyetlen állami vagy helyi önkormányzati szervezetével sem, miközben lehetővé teszi a lakosok számára, hogy töröltessék magukat az adatbázisból. A Clearview AI ezen felül kiszűri mindazokat a képeket, amelyeket Illinois államban készítettek vagy töltöttek fel, és fizetett online hirdetésekben hívja fel a lakosság figyelmét a törlés lehetőségére.

Mindez Amerika-szerte jelentősen csökkenti a Clearview AI lehetőségeit a magáncégekkel való üzletelésre, hiszen az arcfelismerő szoftver olyan változatait adhatja csak el nekik, amelyeket nem tanított be a hatalmas adatbázison. A most vállalt tilalom persze nem terjed ki az állami ügynökségekre, ami azt jelenti, hogy a bűnüldözés, valamint más helyi és szövetségi kormányzati szervek, sőt azok alvállalkozói is felhasználhatják a szóban forgó adatbázist. A megegyezés mindenestre annak a közvetlen következménye lehet, hogy februárban már kongresszusi képviselők szólították fel a szövetségi kormányzatot, ne vegye többé igénybe a Clearview AI szolgáltatásait.

A társaság nemrég közölte, hogy 10 milliárdnyi nyilvános arcképet tartalmazó gyűjteménye a legnagyobb ismert ilyen típusú adatbázisa a világon, és jó úton halad affelé, hogy egy éven belül már 100 milliárd arcmást tartalmazzon. Ez a Clearview AI szerint már elegendő lenne ahhoz, hogy "a világon szinte mindenkit azonosíthatóvá tegyen". A vállalat márciusban még azzal került be a hírekbe, hogy ingyenesen hozzáférést biztosított nagy teljesítményű arcfelismerő alkalmazásához az ukrán kormányzatnak, hivatalosan az áldozatok azonosítására vagy az ellenőrzőpontokon áthaladó személyek felismerésére, csökkentve a diverzáns akciók hatékonyságát. Mivel azonban a rendszer finoman szólva sem működik száz százalékig megbízhatóan, és rendőrségi alkalmazása során már bőven előfordultak jogszerűtlen letartóztatások, úgy a kritikusok szerint a háborús használata is ártatlanok meghurcolásához, esetleg halálához vezethet.