Eljutottunk a tizenötödik CIO Hungary konferencia első napjának délutáni szekciójáig, ahol tovább folytattuk az IT-biztonság egyik alaptételének kiszélesítését. Bár ezen a területen régi igazság, hogy mindig az ember a leggyengébb láncszem, idei kétnapos tavaszi rendezvényünkön is igazolódott, hogy az axióma ma már a teljes vállalati informatikára kiterjeszthető. Beszámolónk első része itt olvasható a hazai informatikai vezetők legnagyobb szabású, kétnapos szakmai eseményéről, a délelőtti szekció második részéről pedig itt olvasható rövid összefoglalónk. Az ebédszünetet követően újabb négy előadáson vehettek részt meghívott vendégeink, amelyek különféle szempontok szerint ugyanehhez a témához kapcsolódtak.

Az LSK Hungária termékfejlesztési igazgatója, Leveli András szerint természetes folyamat, hogy a Z generáció képviselői egyre nagyobb arányban jelennek meg a munkaerőpiacon. A "zoomerek" első képviselői, a 1995-ben születettek már 2013-ban megkezdték aktív pályafutásukat, azóta pedig közel 16 százalékkal növekedett részarányuk a foglalkoztatottak körében. Az előadásból többek között arra is választ kaphattunk az LSK gyakorlatának bemutatásán keresztül, hogy előretörésük gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a digitalizációt, vagy a megfelelően alkalmazott fejlesztési módszertanokkal érdemes csökkentheteni a generációs különbségeket.

Előzés gyorsabb alkalmazásfejlesztéssel

Adjunk vasat a mesterséges intelligencia alá! címmel Rab Gergely (Senior Systems Engineer, Dell Technologies) a mesterségesintelligencia-megoldások infrastrukturális követelményeiről beszélt a proof-of-concept megalkotásától a fejlesztésen át az éles kódig. A nagy nyelvi modellek jellemzőinek ismertetésén és a a Dell generatív MI-megoldásain túl egy felhasználási esettel is megismerkedhettünk egy automatizált contact center kapcsán. Ezt követően pedig közvetlenül is visszatértünk az alkalmazásfejlesztéshez, rgészen pontosan a low-code/no-code megközeltésekhez. Bács Zoltán, az ArtofInfo ügyvezető igazgatójának prezentációja ugyanis abba engedett bepillantást, hogy miért került előtérbe az utóbbi időkben ez a megközelítés.

A mendix.com-partner ArtOfInfo vitaindítónak is szánt előadása mások mellett olyan kérdéseket boncolgatott, mint hogy valóban annyival hatékonyabb-e a dolog, amennyire a gyártók annak hirdetik, ki tud ilyen eszközöket használni, és egyáltalán kinek nyújtanak versenyelőnyt. Kiderült, hogy használhatók-e komplex, nagyvállalati alkalmazások fejlesztésére, és mire kell felkészülniük az informatikai/fejlesztési vezetőknek a szerepek átalakulásával a hagyományos fejlesztéshez képest. A csapatok eredményessége és az informatikai rendszerek működése egyébként jobban hajaz egymásra, mint elsőre gondolhatnánk, amire Hirsch Gábor, a Thales Group Adria régióért és Magyarországért felelős kereskedelmi vezetőja világított rá.
 

Patrick Lencioni 2002-ben publikálta könyvét a csapatok öt legfontosabb hibájáról, ami gátolja vagy ellehetetleníti az együttműködést. Az előadás arra próbált választ adni, hogy ez az elméleti keret mennyire adaptálható erre a területre, vagyis Lencioni modellje milyen módon alkalmazható az IT-rendszereket érintő működési hibákkal kapcsolatban. A délutáni menetet ezt követően újabb kávészünetel vágtuk ketté, de az esti programok előtt még várt ránk néhány érdekes prezentáció és kerekasztal-beszélgetés, sőt a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének közgyűlésére is sor került az mVISZ-tagvállalatok képviselőivel – ezek összefoglalásával beszámolónk következő részében jelentkezünk.