Hogyan bírták a rendszerek élesben a stressztesztet? Megerősítette-e a vállalatokon belül az informatikát a járványhelyzet? Létezik-e válságálló IT? Beszámolónk második része a Bitport tizenegyedik CIO Hungary konferenciájáról.

A CIO Klub tagjainak egyértelmű visszajelzése is megerősítette, hogy a távmunka mindennapi életünk részévé vált, de éppen ezért felértékelődtek és a korábbinál is fontosabbá váltak a személyes találkozások. A Bitport kétnapos CIO Hungary konferenciájára az idén rendhagyó időpontban, augusztus végén került sor, hogy az egészségügyi helyzethez igazodó körülmények között ebben az évben is lehetőséget biztosítsunk az eszmecserére a hazai informatikai vezetők legrangosabb szakmai fórumán.

A rendhagó helyzet természetesen a 2020-as CIO Hungary legfőbb témáját is meghatározta, mivel évtizedek óta nem volt ennyire aktuális a válságálló IT kérdése. A világméretű járványhelyzet miatt sok vállalatnál létkérdéssé vált a digitális transzformáció, így a digitalizáció eszközei is mérlegre kerültek. Az új körülmények között az informatikában is óriási lökést kapott, ezzel pedig az üzleti döntéshozók számára is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jól megválasztott új technológiák ígéretei nem feltétlenül marketingszólamok.


CIO Hungary 2020: a válságálló IT - beszámolónk első része »

A szoftverlicencekről szóló délelőtti előadásainkat követően a felhő felé navigáltunk: az ULX ügyvezető igazgatója, Szentiványi Gábor a tökéletes hibridfelhő-menedzsment megvalósíthatóságáról és kritériumairól beszélt. A felhő szükségessége vagy a hibrid modell megvalósíthatósága ma már alapvetés, de ugyanígy igaz, hogy az ügyfelek számára nem az infrastruktúra, hanem az alkalmazásplatform minősége, rendelkezésre állása, használati kényelme a meghatározó szempont. Ezzek összefüggésben a prezentáció bemutatta, hogy a konténerizáció miért válik alapvető technológiává, és létező példát is mutatott a teljes hibridfelhő-implementációra.

A felhőről szólva már azonnal képbe kerül a mesterséges intelligencia is, amit a különféle iparágakban ma már a legtöbb szervezet sikeresen használ használja kiegészítésként vagy akár fő információösszegzésként az informatikai rendszerekben. Az Inter Computer részéről ebben az évben is Polereczki Andrea és Benyovszky Balázs vezetett be az MI témakörébe, ami már nem futurisztikus dolog, de használatához sok és jó minőségű adatra van szükség. Ennek során áttekintést kaptunk a modern MI folyamatairól, ezen felül az implementáció során kibővült felhasználási lehetőségeiről.

A TOPdesk részéről Simon Andrea sales manager foglalta össze, hogy az Enterprise Service Management (ESM) hogyan segít a szolgáltatási színvonal emelésében. Maga az ESM ma már népszerű kifejezés a vállalati informatika világában, az előadás pedig végigfutott rajta, hogy miért lesz egyre fontosabb a szolgáltató osztályok kollaborációja, és milyen jövőálló megoldásokat nyújthat az ESM a cégek számára. A jelenlévők abba is betekintést kaptak, hogy a vállalati szolgáltatásmenedzsment hogyan fest a gyakorlatban.

A Zoom az IT-biztonságban is oktatóeszköz lett

A világjárvány nyomán megkerülhetetlen téma a távmunka, amelynek tömeges bevezetésével a vállalatok azonnal elérhető és villámgyorsan implementálható megoldásokat kerestek. Ahogy az már a délelőtti szekcióban is többször elhangzott, szinte napok alatt kellett 5-10 évre való fejlesztést végrehajtani, így a COVID-19 indirekt módon a digitális transzformáció legsikeresebb előmozdítójává vált. Leveli András, az LSK Hungária fejlesztési vezetője ezen belül a villámgyorsan felfutó videokommunikációs platformokról beszélt (Teams, Zoom), amelyekről hamar kiderült, hogy önmagukban alkalmatlanok a hatékony csapatmunka, a távoli helyszínek és csoportok közötti együttműködés támogatásához – emellett kiderült, hogy erre milyen megoldásai vannak az LSK-nak.
 


A Zoom példája a következő előadásban is előkerült. Dr. Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének igazgatója Hogyan veszítsünk el egy appot 10 nap alatt, avagy a Zoom-ügy információbiztonsági tanulságai címmel mutatta meg, hogy az alkalmazásfejlesztés során hogyan lehet kudarcot vallani az információbiztonsági alapelvekkel – különösen, ha egy applikáció hirtelen lesz nagyon népszerű, ami egyből égető problémává teszi a korábban nem figyelmen kívül hagyott biztonsági kihívásokat. A Zoom elmúlt időszaka minden informatikai vezetőnek tanulságos lehetett, akinek sokak által használt, népszerű IT megoldás létrehozását kell levezényelnie.

Az alkalmazásbiztonság témájánál maradva Kiss Zoltán, a Fortinet vezető rendszermérnöke a gyártó megközelítésében, három pontban ismertette a válságálló kibervédelmi stratágia meghatározó elemeit. Ahogy arról a Bitporton is rendszeresen beszámolunk, a válság alatt még gyorsabban növekszik a hálózatok támadási felülete: ezt jól mutatja, hogy az automaták segítségével a mailware-ek több mint harmada új, az aktuális kibervédelmi rendszerek által még nem ismert (zero day) támadás, miközben a naprakész biztonsági szakemberek és technológiák alkalmazása egyre drágább és bonyolultabb dolog.

Ideje foglalkozni a vállalati kommunikációval

Az eddigiek szerint is nyilvánvaló, hogy a biztonság aktuális szintje csak addig lehet megfelelő, amíg nem történik incidens. De hogyan kezelik a biztonsági kérdéseket a vállalatok, ha beüt a krach? Mai kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői interaktív szavazásokat is segítségül hívva tárgyalták az önálló vagy az egyéb biztonsági területekkel IT-biztonság kérdését és a biztonsági kihívások változását a lassuló gazdaságban – ezen belül is arra koncentrálva, hogy a magyar gazdaság szereplőinek milyen IT-biztonsági kockázatokra kell felkészülniük a közeljövőben, tekintettel az ágazati jellemzőkre, kockázatokra, támadástípusokra és -technikákra. A beszélgetést Pávlicz György, a K&H Bank információbiztonsági vezetője moderálta Ragó István, a Bankszövetség IT-biztonsági munkacsoport-vezetője és Hári Krisztián, a NISZ IT-biztonsági igazgatója részvételével.

Az idei CIO Hungary programjából se maradhatott ki a big data témája, hiszen hosszú évek óta minden az adatok körül forog. Az ehhez köthető felhajtás talán már lecsengőben van, de az adatok velünk maradnak. Kelemen Márton (data enablement tribe lead, Magyar Telekom) prezentációja azokra a kérdésre adott válaszokat, hogy mi vált be és mi bizonyult hamisnak az eddigi ígéretekből, illetve a Telekom big data evolúciója alapján mi lehet az adatok és a relációs adatbázisok jövője. Szóba került a fogyasztói viselkedés elemzése, a valós idejű online perszonalizáció vagy az ugyancsak valós idejű anomália-felismerés, illetve a big data, az adatvezérelt folyamatok és a gépi tanulás korlátai az egyes vállalatok saját szükségleteinek megfelelően.

A 2020-as CIO Hungary első napjának záró előadásában szokás szerint egy kifejezetten érdekes határterületre eveztünk. Ezúttal a pletyka és a vállalati információáramlás kapcsolatáról volt szó: Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, vállalati kommunikációs szakértő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója osztotta meg a közönséggel, hogy mit érdemes figyelembe venni az információ torzulásáról a szervezeti folyamatok során. A digitális transzformáció során hibrid szervezetek alakulnak ki, és ennek pozitív vagy negatív hatásai mellett a szétszakított közösségek pletykaszokásai is felborulnak, ami növeli a bizonytalanságot.
 


Az előadásban az egyidejűség és az egyterűség újkori feltételeiről szólva kiderült, hogy ma egy vezetőnek legjobb esetben is 180 perce lehet valamilyen kiszivárgott információ elterjedésének megakadályozására, így az informatikai vezetőknek is komolyan foglalkozniuk kell(ene) a kommunikáció újjáépítésével – ez jelentheti a formális kommunikáció haszontalan elemeinek megváltoztatását, a hasznos, de informális csatornák formalizálását, esetleg a haszontalan informális kommunikáció visszaszorítását vagy indokolatlanná tételét.

A digitális kommunikáció kockázatainak értékelése mellett a vállalati kommunikáció alakításában is érdemes figyelembe venni, hogy a pletyka hasznos munkára is fogható a fluktuáció csökkentésében, a lojalitás növelésében, a szervezeti légkör javulásában, a belső kooperációk és partnerségek vagy a bottom-up innováció fejlődésében és a belső márkaépítésben. Ezek alapján az újkori hibrid szervezetekre különösen érvényes, hogy megfelelő kommunikáció nélkül nem érnek semmit a juttatások sem, sőt bizonyos esetekben a kommunikáció helyettesíti is a juttatásokat.

Beszámolónkat pénteken a második nap programjával frissítjük!

Piaci hírek

Melyik városban működik a legtöbb megfigyelő kamera?

A legjobban bekamerázott városok globális toplistáján 20-ból 18 kínai települést találunk, és a világ összes ilyen megfigyelő eszközének is több mint a fele működik Kínában.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.