Az informatikai szervezetek és a CIO szerepkör átalakulásának is központi eleme az együttműködés felértékelődése. Az idei CIO Budapest konferencia erről és a digitális transzformáció új megoldásainak gyakorlati implementációjáról mutatott be példákat a résztvevő informatikai vezetőknek.

A Bitport idén novemberben hatodik alkalommal rendezte meg őszi CIO Budapest konferenciáját, amely a kétnapos tavaszi CIO Hungary mellett az év második felében is lehetőséget teremt az ország legfelkészültebb IT-vezetőinek párbeszédére. A konferencia az idén is elsősorban azokról a sikeres projektekről mutatott be esettanulmányokat, amelyek a digitális transzformáció jó gyakorlatainak tekinthetők. Az új technológia egyik gyakran emlegetett előnye, hogy rövidül az ötletek piacosításának ideje, a "time to market", ahogy az a technológiák térfoglalásának üteméből is kiderül. Kérdés, hogy mennyiben változik mindezzel a CIO szerepe, mely területekkel és hogyan kell együttműködnie a vállalaton belül, hogy annak egésze képes legyen megbirkózni a változással.

Szakmai tapasztalatcsere, átalakuló szervezetek

A konferenciát Strausz György, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) elnöke nyitotta meg, az informatikai vezetők lehetőségeiről és felelősségéről szólva. A vállalati rendszerek komplexitása új vezetői feladatokat és korábban nem létező szerepköröket hozott létre a vállalati IT-szervezetekben, maga a CIO szerepkör is átalakul. A gyors változásnak, a szükségszerű átszervezéseknek és az új igények kiszolgálásának is feltétele az együttműködés, Strausz György szerint pedig a tapasztalatok átadásának megfelelő fóruma a mára hagyományossá vált CIO Budapest konferencia is.

A rendezvény keynote előadója ebben az évben Popovics László, az OTP Bank elosztott rendszereket fejlesztő részlegének vezetője volt, aki mások mellett azt mutatta be, hogy a blockchain technológia és az elosztott rendszerek hogyan inspirálhatják egy vállalat szervezeti kialakítását. Az egyre komplexebb világ és egyre összetett szemléletmód a problémák több dimenzióban való megközelítését feltételezi, ami a centralizált és a decentralizált (agilis) szervezeti működés után az elosztott működéshez vezet – ennek fontos eleme, hogy a problémákat azonnal, a keletkezésük helyén lehet megoldani, a hálózatszerű, párhuzamosan dolgozó csapatokban pedig megjelenik a döntési lehetőség mellett az ahhoz szükséges felhatalmazás is.
 


Az előadásból kiderült, hogy az elosztott működés hogyan teszi hatékonnyá olyan technológiák bevezetését, mint amilyen a mikro-szervíz architektúra. Ezzel kapcsolatban az elosztott főkönyvi rendszerek lényege, vagyis a megfelelő szabályok betartása mellett szabadon végrehajtott tranzakciók jellemzik a szervezeti működést is. A tökéletes protokoll és a megfigyelő vezető együttese mellett azonban már az új felállás kialakítása előtt definálni kell az evolúciós célokat; az új gazdasági rendszerek (pl. sharing economy) vizsgálata mellett érdemes kilépni a korábbi komfortzónákból. Az előadás és a hallgatóság kérdései természetesen arra is kitértek, hogy milyen buktatói lehetnek a mikro-szervíz architektúrának.

Ideje használatba venni a jövő technológiáit

Salga Péter, az idei Deloitte Technology Fast 50 listáján szereplő Dyntell ügyvezető igazgatója Just In Time információ és mesterséges intelligencia címmel mutatta be a cég által ügyféligények alapján fejlesztett, a vállalati ügyfelek belső folyamatait automatizáltan figyelő rendszert, amely értelemszerűen lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat is. A prezentáció során a résztvevők esettanulmányokon keresztül ismerhették meg a többcélú, de önkiszolgáló modellben működő üzleti intelligenciát, illetve azt, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz használat közben az adatvizualizációs, a tervezési, az elemzési, a workflow, az ETL és a fejlett analitikai funkció.
 


A Dell Technologies Magyarország szenior tanácsadója, Rab Gergely előadásával az ügyfélélményt befolyásoló IT szolgáltatásokra kanyarodtunk rá, amelyek az alkalmazottak számára is ugyanolyan fontosak. Ezen belül szóba került az úgynevezett Work-Life Balance koncepció szerepe a hatékonyságnövelésben, átalakítva a modern munkahelyeket, a távmunkát vagy a csoportmunkát. Fontos kérdés, hogy az IT ügyfelei melyik technológiát szeretik (régimódi és stabil, ismert és divatos, esetleg felforgatóan új és közepesen hiányos), illetve hogy a szolgáltatások miért és milyen réteg számára működnek vagy nem működnek. A jövő technológiái között sorra vettük az együttműködő és tanuló MI-t, a kiterjesztett valóságot, a mobil végponti munkavégzést, a kombinált felületeket, az IoT-t és az 5G-t vagy a biztonságosan elosztott adatbázisokat is.

A zöld adatközpont költségcsökkentő szerepéről Gyepes Máté, az Aruba Cloud senior marketing managere beszélt, gyakorlati szempontokat határozva meg a felhőszolgáltató-választáshoz. Bár a szolgáltatásszint-szerződések (SLA) alapvető fontosságúak, a döntésben további szempontokat is érdemes mérlegelni. Az előadásbemutatta a megújuló energiát használó, modern adatközpontokra épülő felhőszolgáltatások előnyeit, amelyek modularitást és folyamatos fejlődési lehetőséget biztosítanak a cloud infrastruktúrák kiszolgálásában. Az energiahatékonyság kérdését a költségek vagy a széndioxid-kibocsátás tekintetében összefüggésbe helyezi, hogy a pesszimista előrejelzések szerint a szerverek működtetése a következő évtized közepére a világszintű villamosenergia-felhasználás negyed részét is elérheti.
 


Leveli András, az idén 25 éves LSK Hungária fejlesztési vezetője ezúttal az ügyfélélmény-fejlesztés területéről hozott jó gyakorlatokat, közös megoldást mutatva be a különböző ügyfelek, a különböző iparágak és a különböző "fájdalompontok" kezelésére. Az előadás során így már működő, használati eseteken keresztül ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői a kollaborációs eszközök legújabb lehetőségeivel. Figyelembe véve a felhasználói élmény B4B alapon való fejlesztését (a készülő megoldások ügyféligények szerinti konfigurálását) és a rendelkezésre álló költségvetések összehanglását, az LSK három ügyfelénél is bepillantást kaptunk az interaktív kijelzők felhasználási lehetőségeibe, illetve az ügyfelek visszajelzéseibe.

Adatvezérelt vállalatok az információs társadalomban

A konferencia második szekciójának első előadásában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) projektvezetője, Megyeri Lajos vázolta az ügynökség szerepét a Digitális Jólét Program megvalósításában, a GINOP 3.3.1 projekt tükrében. A program eredményei közvetve visszahatnak az egész gazdaságra a digitális szakadék csökkentésén, az információs társadalom és általában a digitális írástudás kialakításán keresztül, ennek céljai és pillérei között pedig pedig az eszköz-, hálózat- és kompetenciafejlesztés vagy a mentorképzés mellett a tudásmegosztás lehetővé tétele is szerepel. A prezentáció sorra vette az úgynevezett DJP pontok kiépítésének és üzemeltetésének kihívásait és visszamérhető eredményeit is.
 


Simon Anita, a TopDesk account managere a telefontól a chatbotig járta végig az integrált, 21. századi helpdesk működését. Ennek egyik legnagyobb kihívása, hogy a számtalan kommunikációs csatorna mellett is pontos, hatékony munkát végezzen, és ezzel párhuzamosan a megkeresésekre is hamarabb reagáljon. A hallgatóság most egy esettanulmányon keresztül ismerhette meg, hogy mindezt hogyan lehet elérni, és a jövőben milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre ezen a területen. A folyamatok integrációjának bemutatásával megismerhettük a TOPdesk vízióját is a helpdesk szolgáltatások hatékonyabbá tételéről a belátható jövőben.

Dormány Tamás (service director, Duna Elektronika) előadásának témája a megnövekedett adatmennyiség kezelése volt a hardveres erőforrások bővítése nélkül. A bemutatott, gyakorlati példában szereplő ügyfél adatmennyisége jelentősen megnövekedett, de nem akarta bővíteni a rendelkezésére álló hardveres kapacitásokat, ezen felül egy másodlagos mentésre is szükség volt. Ehhez olyan megoldásra volt szükség, amivel magas deduplikációs ráta érhető el, és felhőbe is tud menteni – a hallgatóság mindezek figyelembe vételével megismerhette a Duna Elektronika által szállított megoldás jellemzőit, kitérve mások mellett a Data Domain Boost (DD Boost) protokoll alkalmazására.
 


Az idei CIO Budapest konferenciát a hagyományokhoz híven egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amelynek témája az adatvezérelt vállalatot felépítéséhez szükséges adatstratégia kialakítása volt. A Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő által vezetett beszélgetés résztvevői Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai igazgatója, Behán László, a LeasePlan operációs vezetője és Sárvári Richárd, a Telenor Magyarország IT-fejlesztési igazgatója voltak. A gyártó, kereskedő és szolgáltató cégek informatikai és digitalizációs vezetői a kerekasztal során megosztották a konferencia résztvevőivel, hogy tapasztalataik szerint hogyan lehet megteremteni az adatvezérelt döntéshozatal feltételeit.

Szóba kerüt, hogy milyen feltételek kellenek a folyamatok és a technológia szintjén ahhoz, hogy a vállalatirányítási rendszerekből és az egyéb forrásokból származó adatok elemzésével a döntéseket valóban segítő és valós idejű információhoz lehessen jutni. A kérdések között felmerült, hogy mennyiben az informatika vagy a CIO feladata az adatstratégia kialakítása és annak menedzselése, milyenek lehetnek az adatstratégia által megfogalmazott célok és azok iparágak szerinti eltérései, emellett kiderült, hogy mi szólhat a szolgáltatás-, az adatorientált és a hibrid üzleti adatkezelés megvalósítása mellett – és egyáltalán létezik-e, létre tud-e jönni az adatvezérelt vállalat.

 

 

Piaci hírek

Annyira nem megy a Cybertruck, hogy szabadságra küldik a gyári dolgozókat

Korábban már lerövidítették a műszakokat, az alkalmazottak pedig esetenként másféle feladatokat kaptak, hogy kitöltsék a munkaidejüket.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.