Az informatikai szervezetek és a CIO szerepkör átalakulásának is központi eleme az együttműködés felértékelődése. Az idei CIO Budapest konferencia erről és a digitális transzformáció új megoldásainak gyakorlati implementációjáról mutatott be példákat a résztvevő informatikai vezetőknek.

A Bitport idén novemberben hatodik alkalommal rendezte meg őszi CIO Budapest konferenciáját, amely a kétnapos tavaszi CIO Hungary mellett az év második felében is lehetőséget teremt az ország legfelkészültebb IT-vezetőinek párbeszédére. A konferencia az idén is elsősorban azokról a sikeres projektekről mutatott be esettanulmányokat, amelyek a digitális transzformáció jó gyakorlatainak tekinthetők. Az új technológia egyik gyakran emlegetett előnye, hogy rövidül az ötletek piacosításának ideje, a "time to market", ahogy az a technológiák térfoglalásának üteméből is kiderül. Kérdés, hogy mennyiben változik mindezzel a CIO szerepe, mely területekkel és hogyan kell együttműködnie a vállalaton belül, hogy annak egésze képes legyen megbirkózni a változással.

Szakmai tapasztalatcsere, átalakuló szervezetek

A konferenciát Strausz György, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) elnöke nyitotta meg, az informatikai vezetők lehetőségeiről és felelősségéről szólva. A vállalati rendszerek komplexitása új vezetői feladatokat és korábban nem létező szerepköröket hozott létre a vállalati IT-szervezetekben, maga a CIO szerepkör is átalakul. A gyors változásnak, a szükségszerű átszervezéseknek és az új igények kiszolgálásának is feltétele az együttműködés, Strausz György szerint pedig a tapasztalatok átadásának megfelelő fóruma a mára hagyományossá vált CIO Budapest konferencia is.

A rendezvény keynote előadója ebben az évben Popovics László, az OTP Bank elosztott rendszereket fejlesztő részlegének vezetője volt, aki mások mellett azt mutatta be, hogy a blockchain technológia és az elosztott rendszerek hogyan inspirálhatják egy vállalat szervezeti kialakítását. Az egyre komplexebb világ és egyre összetett szemléletmód a problémák több dimenzióban való megközelítését feltételezi, ami a centralizált és a decentralizált (agilis) szervezeti működés után az elosztott működéshez vezet – ennek fontos eleme, hogy a problémákat azonnal, a keletkezésük helyén lehet megoldani, a hálózatszerű, párhuzamosan dolgozó csapatokban pedig megjelenik a döntési lehetőség mellett az ahhoz szükséges felhatalmazás is.
 


Az előadásból kiderült, hogy az elosztott működés hogyan teszi hatékonnyá olyan technológiák bevezetését, mint amilyen a mikro-szervíz architektúra. Ezzel kapcsolatban az elosztott főkönyvi rendszerek lényege, vagyis a megfelelő szabályok betartása mellett szabadon végrehajtott tranzakciók jellemzik a szervezeti működést is. A tökéletes protokoll és a megfigyelő vezető együttese mellett azonban már az új felállás kialakítása előtt definálni kell az evolúciós célokat; az új gazdasági rendszerek (pl. sharing economy) vizsgálata mellett érdemes kilépni a korábbi komfortzónákból. Az előadás és a hallgatóság kérdései természetesen arra is kitértek, hogy milyen buktatói lehetnek a mikro-szervíz architektúrának.

Ideje használatba venni a jövő technológiáit

Salga Péter, az idei Deloitte Technology Fast 50 listáján szereplő Dyntell ügyvezető igazgatója Just In Time információ és mesterséges intelligencia címmel mutatta be a cég által ügyféligények alapján fejlesztett, a vállalati ügyfelek belső folyamatait automatizáltan figyelő rendszert, amely értelemszerűen lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat is. A prezentáció során a résztvevők esettanulmányokon keresztül ismerhették meg a többcélú, de önkiszolgáló modellben működő üzleti intelligenciát, illetve azt, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz használat közben az adatvizualizációs, a tervezési, az elemzési, a workflow, az ETL és a fejlett analitikai funkció.
 


A Dell Technologies Magyarország szenior tanácsadója, Rab Gergely előadásával az ügyfélélményt befolyásoló IT szolgáltatásokra kanyarodtunk rá, amelyek az alkalmazottak számára is ugyanolyan fontosak. Ezen belül szóba került az úgynevezett Work-Life Balance koncepció szerepe a hatékonyságnövelésben, átalakítva a modern munkahelyeket, a távmunkát vagy a csoportmunkát. Fontos kérdés, hogy az IT ügyfelei melyik technológiát szeretik (régimódi és stabil, ismert és divatos, esetleg felforgatóan új és közepesen hiányos), illetve hogy a szolgáltatások miért és milyen réteg számára működnek vagy nem működnek. A jövő technológiái között sorra vettük az együttműködő és tanuló MI-t, a kiterjesztett valóságot, a mobil végponti munkavégzést, a kombinált felületeket, az IoT-t és az 5G-t vagy a biztonságosan elosztott adatbázisokat is.

A zöld adatközpont költségcsökkentő szerepéről Gyepes Máté, az Aruba Cloud senior marketing managere beszélt, gyakorlati szempontokat határozva meg a felhőszolgáltató-választáshoz. Bár a szolgáltatásszint-szerződések (SLA) alapvető fontosságúak, a döntésben további szempontokat is érdemes mérlegelni. Az előadásbemutatta a megújuló energiát használó, modern adatközpontokra épülő felhőszolgáltatások előnyeit, amelyek modularitást és folyamatos fejlődési lehetőséget biztosítanak a cloud infrastruktúrák kiszolgálásában. Az energiahatékonyság kérdését a költségek vagy a széndioxid-kibocsátás tekintetében összefüggésbe helyezi, hogy a pesszimista előrejelzések szerint a szerverek működtetése a következő évtized közepére a világszintű villamosenergia-felhasználás negyed részét is elérheti.
 


Leveli András, az idén 25 éves LSK Hungária fejlesztési vezetője ezúttal az ügyfélélmény-fejlesztés területéről hozott jó gyakorlatokat, közös megoldást mutatva be a különböző ügyfelek, a különböző iparágak és a különböző "fájdalompontok" kezelésére. Az előadás során így már működő, használati eseteken keresztül ismerkedhettek meg a konferencia résztvevői a kollaborációs eszközök legújabb lehetőségeivel. Figyelembe véve a felhasználói élmény B4B alapon való fejlesztését (a készülő megoldások ügyféligények szerinti konfigurálását) és a rendelkezésre álló költségvetések összehanglását, az LSK három ügyfelénél is bepillantást kaptunk az interaktív kijelzők felhasználási lehetőségeibe, illetve az ügyfelek visszajelzéseibe.

Adatvezérelt vállalatok az információs társadalomban

A konferencia második szekciójának első előadásában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) projektvezetője, Megyeri Lajos vázolta az ügynökség szerepét a Digitális Jólét Program megvalósításában, a GINOP 3.3.1 projekt tükrében. A program eredményei közvetve visszahatnak az egész gazdaságra a digitális szakadék csökkentésén, az információs társadalom és általában a digitális írástudás kialakításán keresztül, ennek céljai és pillérei között pedig pedig az eszköz-, hálózat- és kompetenciafejlesztés vagy a mentorképzés mellett a tudásmegosztás lehetővé tétele is szerepel. A prezentáció sorra vette az úgynevezett DJP pontok kiépítésének és üzemeltetésének kihívásait és visszamérhető eredményeit is.
 


Simon Anita, a TopDesk account managere a telefontól a chatbotig járta végig az integrált, 21. századi helpdesk működését. Ennek egyik legnagyobb kihívása, hogy a számtalan kommunikációs csatorna mellett is pontos, hatékony munkát végezzen, és ezzel párhuzamosan a megkeresésekre is hamarabb reagáljon. A hallgatóság most egy esettanulmányon keresztül ismerhette meg, hogy mindezt hogyan lehet elérni, és a jövőben milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre ezen a területen. A folyamatok integrációjának bemutatásával megismerhettük a TOPdesk vízióját is a helpdesk szolgáltatások hatékonyabbá tételéről a belátható jövőben.

Dormány Tamás (service director, Duna Elektronika) előadásának témája a megnövekedett adatmennyiség kezelése volt a hardveres erőforrások bővítése nélkül. A bemutatott, gyakorlati példában szereplő ügyfél adatmennyisége jelentősen megnövekedett, de nem akarta bővíteni a rendelkezésére álló hardveres kapacitásokat, ezen felül egy másodlagos mentésre is szükség volt. Ehhez olyan megoldásra volt szükség, amivel magas deduplikációs ráta érhető el, és felhőbe is tud menteni – a hallgatóság mindezek figyelembe vételével megismerhette a Duna Elektronika által szállított megoldás jellemzőit, kitérve mások mellett a Data Domain Boost (DD Boost) protokoll alkalmazására.
 


Az idei CIO Budapest konferenciát a hagyományokhoz híven egy kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amelynek témája az adatvezérelt vállalatot felépítéséhez szükséges adatstratégia kialakítása volt. A Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő által vezetett beszélgetés résztvevői Csillag Dávid, a Pillér Kft. stratégiai igazgatója, Behán László, a LeasePlan operációs vezetője és Sárvári Richárd, a Telenor Magyarország IT-fejlesztési igazgatója voltak. A gyártó, kereskedő és szolgáltató cégek informatikai és digitalizációs vezetői a kerekasztal során megosztották a konferencia résztvevőivel, hogy tapasztalataik szerint hogyan lehet megteremteni az adatvezérelt döntéshozatal feltételeit.

Szóba kerüt, hogy milyen feltételek kellenek a folyamatok és a technológia szintjén ahhoz, hogy a vállalatirányítási rendszerekből és az egyéb forrásokból származó adatok elemzésével a döntéseket valóban segítő és valós idejű információhoz lehessen jutni. A kérdések között felmerült, hogy mennyiben az informatika vagy a CIO feladata az adatstratégia kialakítása és annak menedzselése, milyenek lehetnek az adatstratégia által megfogalmazott célok és azok iparágak szerinti eltérései, emellett kiderült, hogy mi szólhat a szolgáltatás-, az adatorientált és a hibrid üzleti adatkezelés megvalósítása mellett – és egyáltalán létezik-e, létre tud-e jönni az adatvezérelt vállalat.

 

 

Piaci hírek

Megvan az év legjobb projektmenedzsere

A Generáli Biztosító szakembere kapta az idén már 19. alkalommal átadott elismerést.
 
A 21. századi vállalatok legjobbika is csak félkarú óriás informatika nélkül, rugalmasság és hatékonyság tekintetében azonban jelentősek a különbségek ezen a téren. Vajon az évtized végén hogyan néz ki egy jól működő IT szervezet?

a melléklet támogatója az Invitech

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.