A koronavírust nem űzte el, de az egészségügyi kockázatok csökkentését nagyban segítette a blockhain Makaón. A város ahhoz hívta segítségül a technológiát, hogy ne kelljen teljesen leállítani a GDP negyedét adó turisztikai (és az arra épülő szerencsejáték-) ipart.

A volt portugál gyarmat ma Kelet-Ázsia egyik legjelentősebb szerencsejáték-központja, amely az egész világról vonzza a játékosokat. A Kínához tartozó, de különleges közigazgatási státusszal (pl. saját parlament és pénz) bíró város a világ egyik legsűrűbben lakott területe. 28 km²-en (kisebb, mint Budapest 11. kerülete) mintegy 600 ezren élnek, ami nagyban megkönnyíti a járványok terjedését. Különösen úgy, hogy évente sok millió turista érkezik különösebb ellenőrzések nélkül.

A blockchain hozta vissza az életet Makaón

Mivel a koronavírus-járvány először Kínában ütötte fel a fejét, januárban a makaói vezetés leállította a turistavízumok kiadását. Csakhogy ennek gyorsan drámai következményei lettek: a január-augusztus közötti GDP 58 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához viszonyítva nem teljesen függetlenül attól, hogy a nyolc hónap alatt 87 százalékkal kevesebb turista érkezett, mint egy évvel korábban.

A megoldást végül a blockchain hozta. A város bevezetett egy olyan blockchain alapú rendszert, amely lehetővé tette az egészésgügyi adatok biztonságos ellenőrzését és tárolását a makaói határ átlépésekor – legalábbis a Kínából érkezőknél. A helyi sajtó szerint szeptember 23-a óta – akkor indították meg újra a vízumok kiadását – összesen 17 millió beutazó ment át ezen az ellenőrzési fázison, ami naponta átlagosan több mint 600 ezer embert jelent. A belépést ez átlagosan 100 másodperccel hosszabbítja meg, kilépéskor azonban már csak 3 másodpercet vesz igénybe.

A rendszernek egyetlen korlátja, hogy csak Kínából érkezőkkel működik. Bevezetését az tette lehetővé, hogy Makaó és Kína kölcsönösen elfogadják egymás blockchain alapú egészségügyi kódrendszerét. Mindkét rendszert tavasz végén vezették be, remélve, hogy kontrollálhatóbbá válik a járvány terjedése. A makaói rendszer egy kínai nyílt forráskódú blokklánc-platformon, a FISCO BCOS-on alapul, amit főleg a Huawei és a WeBank (a Tencent neobankja) rakott össze.

Az egészségügyi kód úgy működik, mint egy sokoldalú e-személyi: az azonosításra alkalmas adatok mellett az egészségügyi adatokat is tartalmazza – titkosított formában.

Eltérő szabályok miatt konvertálni kell

Makaó és Kína egészségügyi kódrendszere azonban nem kompatibilis egymással, mivel más-más törvények szabályozzák a magánélet védelmét a két országban. Ez is okozta a legnagyobb nehézséget az adatcserénél (és emiatt tart 100 másodpercig a procedúra a beléptetéskor). Az adatcsere ugyanis arra szolgál, hogy ellenőrizzék az érkező turisták által benyújtott egészségügyi információkat, mindenekelőtt a negatív koronavírus-tesztek hitelességét. Az eltérő adatvédelmi szabályok miatt azonban a közvetlen adatcsere nem jöhetett szóba.

A megoldás végül is az lett, hogy az adatokat, melyek hitelességét a megfelelő hatóság elektronikus aláírásával hitelesít, titkosítják a WeBank által kifejlesztett nyílt forráskódú Weldentity platform segítségével, és ebben a formában kerül bele az egészségügyi rendszer blokklánc-hálózatába. Ott viszont csak az az egészségügyi szerv vagy hatóság fér hozzá, és csak olyan formában, amire a makaói adatvédelmi törvény lehetőséget ad. Ráadásul úgy, hogy közben nem is képes az adatokat módosítani.