A PSD2 szeptember közepétől online vásárlásnál előírja a kétfaktoros azonosítást. Nem mindenki örül ennek.

Szeptember 14-étől a napi gyakorlatban is megtapasztalhatjuk a PSD2 hatását. Az online vásárlásoknál például előírás lesz a kétfaktoros azonosítás, azaz a jelszó, PIN-kód mellett kell még egy azonosító elem, például biometrikus azonosító, token, SMS-ben kapott kód stb. Ez valószínűleg növeli a tranzakciók biztonságát, de a felhasználók nem feltétlenül élik meg így a változásokat.

Mint a Paysafe egy nemzetközi kutatásából kiderül, a változások megítélésében elég nagy az eltérés az egyes országokban. A németek például úgy vélik, hogy ha biometrikus azonosítást kér tőlük a bankjuk, azzal nő a személyes adataik ellopásának veszélye.

A demográfiailag és nemzetiséget tekintve is reprezentatív kutatást hat országban végezték el: az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában és Bulgáriában.

Általános a félelem…

Bár a használatban országonként nagy az eltérés, a kutatás szerint összességében elég nagy a bizalmatlanság a biometrikus azonosítással szemben. A válaszadók 56 százaléka szerint ugyanis nőhet a személyazonosság-lopás valószínűsége, ha fizetési tranzakciókban kell majd használni. A németek a bizalmatlanabbak közé tartoznak, ott arányuk például 61 százalék.

Ugyanakkor meglehetősen magas azok aránya, akik online vásárlásnál használnak valamilyen biológiai jellemzőhöz kötött azonosítási módot. Technológiától függetlenül ebben a 18-24 éves korosztály a legaktívabb, és a 65 év fölöttiek használják a legkevésbé. Ebben értelemszerűen a technológia elterjedtsége is számít. Például egyre több mobil nyújt lehetőséget ujjlenyomat-azonosításra, ráadásul ma már a vásárlások jelentős többségét indítják mobil eszközről. Így nem is meglepő, hogy ujjlenyomattal kétszer annyian azonosítják magukat (38 százalék), mint arcfelismerő technológiával (17 százalék). Hanggal aktiválható rendszert pedig a megkérdezettek 11 százaléka használ.

 
Paysafe: Lost In Transaction 2019 – Identity
Infogram


Ugyanakkor persze azzal mindenki tisztában van, hogy a biometrikus azonosítás rendkívül kényelmes. Arra a kérdésre, hogy melyik két azonosítási módot választanák, a válaszadók többsége első helyre a PIN-kódot és a jelszót tette, míg a második helyre a biometrikus azonosítás futott be, a mobilon keresztüli azonosítás pedig csak a harmadik lett. Ebben nem is voltak szignifikáns különbségek az egyes országok között.

A hangazonosítást még elutasítják

Az hogy a jelszó és a PIN a legelfogadottabb, nem meglepő. Ezeket általánosan és régóta használja mindenki. Azzal is tisztában volt a válaszadók többsége, hogy a biometrikus azonosítás egyszerűbbé teszi az online fizetés ellenőrzését. Ugyanakkor csak 37 százalékuk vélte úgy, hogy ezeknek a technológiáknak az alkalmazása biztonsági előnyökkel is jár.

A bizalmatlanság két fő okra vezethető vissza. A válaszadók 45 százaléka azt mondta, nem szeretné, ha a cégek hozzáférnének a biometrikus azonosítójához, míg 35 százalékuk azzal indokolta az elutasítást, hogy egyszerűen nem tud eleget a technológia működéséről.

Érdekes terület a hangazonosítás. Mint a tanulmány írja, jelenleg is kb. 100 millió olyan eszköz van a világon, ami ezt használja (Amazon Alexa, Google Home stb.). Itt még alacsonyabb a bizalom foka. A válaszadók 53 százaléka ugyan elismerte, hogy ez kényelmes módja az azonosításnak, de csak 37 százalékuk vélte úgy, hogy biztonságos is.

 
Paysafe: Lost In Transaction 2019 – azonosítások elfogadottsága
Infogram


Itt egyébként szignifikáns az eltérés országonként. A németeknek és az osztrákoknak mindössze 36 százaléka lenne hajlandó fizetni okosotthon-eszközökön keresztül hangazonosítással. Az USA-ban 44 százalék, az Egyesült Királyságban 43 százalék, míg Kanadában 42 százalék az arányuk. Ellenben Bulgáriában sokkal merészebbek a vásárlók: minden második bolgár válaszadó azt mondta, hajlandó lenne használni a hanggal aktiválható fizetési módot.

Biztonság

Közelít az 1000 milliárdhoz a kínai Amazon

Az Alibaba sok szempontból hasonlít amerikai vetélytársára, ám lényeges különbségek is akadnak az üzleti modelljükben.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.