Bizonytalanná vált a Google News hírgyűjtő szájt jövője Európában – írja a CNBC. Az ok az új szerzői jogi irányelvnek az a pontja, mely szerint "linkadót" lehetne kivetni az olyan tartalmakra, amelyek más tartalomelőállítók által készített tartalmakra mutató linkeket és ajánló szövegeket közölnek.

Az Európai parlament szeptemberben fogadta el az új szerzői jogi irányelvet. Ennek 11. cikkelye bevezeti az ún. kiegészítő szerzői jogot. Eszerint minden információ átvételéhez szerződést kell kötni. A cikkely kifejezetten annak az internetes oldalak és hálózatok – elsősorban a Google, a Facebook és a Twitter – által követett gyakorlatnak a megrendszabályozására irányul, hogy lényegében ingyen veszik át a tartalomelőállító oldalak tartalmait. A módszerrel lényegében a Google és a Facebook a világ legnagyobb hírgyűjtő oldalává vált. A probléma az, hogy miközben ezen keresztül jelentős bevételekre tesznek szert, abból lényegében semmit sem juttatnak vissza a hírek előállítóinak.

Az irányelv 13. cikkelye pedig arra kötelezi a különböző online platformokat, hogy alkalmazzanak olyan tartalomszűrőket, melyek automatikusan kiszűrik a jogvédett tartalmakat. Ez a cikkely főleg a YouTube és a Facebook megrendszabályozását célozza, mivel mindkét oldalon nagyon sok a jogvédett tartalom.

Évek óta tart a kötélhúzás

Az irányelv 11-es cikkelye mögött az európai kiadóvállalatok lobbija áll, melyek – főleg a németek és a spanyolok – évek óta kísérleteznek azzal, hogy valamiféleképpen érdekeiknek megfelelő szabályozást kényszerítsenek ki. A spanyolok 2014-ben elfogadtak egy olyan törvényt, amely kötelező érvényű fizetést ír elő azoknál az oldalaknál, amelyek más, szerzői jogi védettséget élvező tartalmakból akár csak a legkisebb részletet is felhasználják. A törvény hatására Spanyolországban a Google le is állította a News szolgáltatást.

A németek még korábban összetűztek a keresőóriással, ám akkor a Google azzal vágott vissza, hogy az érintett médiumok tartalmainál sem képet, sem idézetet nem jelenít meg a felületein.

Mivel az európai kiadók számára nem volt elfogadható, ahogy a kérdést a Google rendezte, 2016-ra egy erős európai kiadói lobbi állt össze, hogy kompromisszumra kényszerítse a nagy közösségi oldalakat. A kiadóknak ugyanis időközben létfontosságúvá váltak ezek a felületek, mivel forgalmuk jelentős része nagy része érkezett onnan.

Nem látni, ki fog nyerni

A szeptemberi irányelv elfogadása után némileg változott a helyzet, hiszen Európa azért fontos piac. Richard Gingras, a Google alelnöke a The Guardiannak azt mondta, hogy nem szeretnék, ha ugyanarra kényszerülnének, mint négy éve Spanyolországban. Ha azonban ilyen irányba megy a szabályozás, akkor akár be is zárhatják Európában a Google News szolgáltatást. Gingras egyébként azzal érvel – és valószínűleg az EU-nál is ezzel lobbizik a cége –, hogy a News nem profitorientált tevékenység, hanem társadalmi szolgálat. Ez részben igaz is lehet, hiszen közvetve nem termel pénzt a News. Rajta keresztül azonban új felhasználókhoz, a felhasznókról pedig rendkívül értékes adatokhoz jut a keresőcég, amit a hirdetések elhelyezésénél valódi dollárokra tud konvertálni – és minél több az adat, annál több a dollár, vagy éppen euró.

Az alelnök arról is beszélt, hogy egyelőre várják az irányelv végeleges hivatalos szövegét. Annak ismeretében folytatnak majd egyeztetéseket Axel Voss néppárti EP-képviselővel – ő az irányelvért új direktíváért felelős jelentéstevő –, és csak utána egyeztetnének a tagállamok képviselőivel.