A Yettel 2019-ben bekapcsolt 5G-s teszthálózatát a Széchenyi István Egyetem kutatóműhelyei használták a gyakorlatban is alkalmazható business case-ek kidolgozására.

Bár ma már az ország több kiemelt területén elindult a kereskedelmi 5G szolgáltatás, az új mobiltechnológia üzleti hasznosításának a lehetőségeit egyelőre még keresi a piac. A Yettel (akkor még Telenor néven) 2019-ben kapcsolt be egy kísérleti 5G-s hálózatot Győrben, a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben. A hálózat az egyetem oktatási és kutatás-fejlesztési projektjeit is támogatta.

Az eredményeket ma mutatták be a sajtó képviselőinek. Volt közöttük okos közlekedési rendszerrel kombinált, energiahatékonyságra optimalizált kísérleti önvezető jármű éppúgy, mint a gyakorlatban akár már most is hasznosítható vadriasztó drón és precíziós mezőgazdasági alkalmazás is. (A bemutatóra a vállalat Millenáris Parkba szervezett Hack it your way elnevezésű fejlesztőversenyének keretében került sor.)

Önvezetéstől a vadriasztásig

Az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karán a hallgatókból és kutatókból álló csapat önvezető Nissan Leaf gépjárművet kapcsolt be a kommunikációs hálózatba, a Digitális Fejlesztési központ pedig okos közlekedési rendszert fejlesztett. A demo jármű érzékeli a 2G, 4G és 5G hálózatok közti különbséget, illetve a csapat fejlesztésének köszönhetően észleli a mobilhálózaton kommunikáló okostáblát és okos útlezárást, valamint egy beláthatatlan gyalogátkelőt is hiba nélkül teljesít. A rendszer látványosan mutatta az 5G előnyeit a vezetéstámogató rendszerek esetében: a tesztautó azonos útviszonyok mellett, azonos útszakaszon mérve 36 százalékkal rövidebb fékutat eredményez ahhoz képest, ha csak 2G-s, és 27 százalékkal rövidebbet, amennyiben csak 4G-s kommunikáció áll rendelkezésre az adatok továbbítására.

Ugyanez a csapat egy vadkár ellen bevethető, 5G hálózaton működő autonóm drónt is bemutatott. A védendő ültetvényben egy kamerarendszer érzékeli a vadak megjelenését. A rendszer ennek hatására aktiválja a közeli, zárt állomáson folyamatos készenlétben álló drónt, ami GPS koordináták alapján az incidens helyszínére repülve fény- és hangjelzésekkel kitereli a vadat a védett területről.
 

A projekteket bemutató videó


Szintén mezőgazdasági célú az a fejlesztés, melyet az egyetem Agrár és Élelmiszeripari Kutatóközpontja az ENVI-AGRO Consulting Kft. közreműködésével fejlesztett. Olyan rendszert hoztak létre, amely IoT eszközökkel valós időben monitorozza a szántóföldi növénytermesztés CO2-kibocsátását. (Ez globálisan is fontos terület, mivel az elmúlt 30 évben közel 17 százalékkal nőtt a mezőgazdaságból és élelmiszer-termelésből származó üvegházhatású gázok globális kibocsátása.) Az 5G-n kommunikáló szenzorrendszer méri a talaj szén-dioxid-kibocsátását, nedvességtartalmát, a levegő- és a talaj hőmérsékletét, a légnyomást, a páratartalmat, és ezeket az adatokat folyamatosan továbbítja egy feldolgozó rendszerbe.

1 kWh energia közel 300 km-re

Az egyetem bemutatott egy önvezető képességekkel felruházott, energiahatékonyságra optimalizált járművet is. A diákokból és kutatókból verbuválódott SZEnergy nevű csapat évek óta fejleszt egy autót a Shell Eco-marathon energiahatékonysági és autonóm futamaira. Az autóban megvalósuló önvezető technológia szintén 5G-n alapul: a jármű egyfajta kísérleti terepe a kommunikációs technológia hasznosíthatóságának. Az autó idén júniusban világcsúccsal, 284 km/kWh-ás energiamérleggel nyerte meg Hollandiában Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét.

Bár az együttműködési megállapodás lezárult, a bemutatón az érintettek arról is beszéltek, hogy nem szakad meg a közös munka a telekommunikációs cég és az egyetem között.

Mobilitás

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.