Az egykori Apple-vezér, Steve Jobs már öt évvel ezelőtt is el akarta törölni a föld színéről a Flash-technológiát. Ami akkor egyedül nem ment, most valószínűleg már sikerrel fog járni. Köszönhetően annak, hogy a témában különböző módon érintett szereplők közül idén többen is jókora csapásokat mértek az idejétmúltnak tartott formátumra.

Szeptembertől új időszámítás kezdődik

A legtöbbször az erőforrás-pazarlás és a biztonsági kockázatok miatt pokolra kívánt Flash egyik legnagyobb sírásója a Google lesz. Nem csak a YouTube tért már át alapértelmezésben a sokak által preferált HTML5-re, de egy ideje a cég hirdetési rendszerében is kötelező jelleggel konvertálni kell a Flashben megírt reklámokat.

Ha mindez nem lenne elég, a Chrome néhány nap múlva beviszi a következő megrendítő erejű horgot. A keresőcég böngészője, amelyet itthon például a legtöbben használnak, szeptember elsejétől az oldalakhoz szervesen nem kötődő Flash-tartalmakat nem fogja automatikusan lejátszani. Azt a felhasználónak kell majd engedélyezni esetenként egy-egy kattintással, vagy az alapbeállítások megváltoztatásával.

A kicsit homályos megfogalmazás ellenére egyértelmű, hogy a Google az oldalakon elhelyezett Flash-alapú reklámok "levadászására" készül. A dolog pikantériáját természetesen az adja, hogy ez a saját, egyébként is alapvetően szöveges hirdetésekre épülő hálózatát nem fogja megzavarni, ám a sok esetben még mindig a Flash bűvöletében élő riválisoknál ez bizonyosan lépéskényszert teremt.

Mások is beszálltak

A Google intézkedései önmagukban is komoly hatást válthatnak ki, de nem ők az egyetlenek, akik beszálltak a Flash ellen indított hadjáratba. A Mozilla például nyáron elégelte meg, hogy biztonsági rémálomként funkcionál a formátum, és a mostani Chrome-lépéshez hasonlóan leállították a Firefoxban az automatikus indítást. Az sem mellékes és véletlen tény, hogy a Cisco évközi biztonsági jelentésében a Flasht nevezték meg az egyik legnagyobb problémának, amivel a védekezésért felelős szakembereknek meg kell küzdeniük. De említhetjük a Facebookot is, ahonnan először a biztonsági főnöktől érkezett a Flash mögött álló Adobe felé egy erőteljes felszólítás a technológia mihamarabbi kivezetésére, majd nem sokkal később a tőzsdefelügyelethez eljuttatott jelentésében a cég már a bevételeket veszélyeztető rizikófaktorként utalt a technológiára.

Mind közül talán a legjelentősebb azonban az IAB, azaz az Interactive Advertising Bureau ezen a héten hozott döntése. Az online hirdetések iparági szabványait meghatározó testület új tervezete ugyanis már a HTML5-t favorizálja a Flash kárára. Ha valami, akkor ez bizonyosan mozgásba lendíti az eddig felettébb lassan, vagy inkább sehogy nem reagáló reklámipari és ügynökségi szereplőket.

Jobs már nem élhette meg

Ahogy a bevezetőben utaltunk rá, a Flash elleni harcot nem ma kezdték. Steve Jobs sosem a finom diplomáciai manővereiről, vagy éppen a kompromisszumokra való törekvéséről volt híres, de öt évvel ezelőtti húzása, miszerint egyszerűen kihajította a Flasht a mobil Apple-eszközökről, sokakat váratlanul ért.

Az Apple akkor a készülékek fogyasztásának szembetűnő növekedésére, a szoftver mobil környezetben mutatott gyenge teljesítményére, a kritikán aluli biztoságra és az érintőképernyős felhasználás támogatásának hiányára hivatkozott. Hozzátéve, hogy nincs kedve egy harmadik féltől származó szoftverréteget ékelni saját platformja és a fejlesztők közé. Jobs szerint már akkor sem volt szükség a Flashre a webes videózáshoz vagy bármilyen multimédiás tartalom használatához.

Akkor a kritikusok az Apple érveit azonnal ízekre szedték, több tekintetben is képmutatással vádolva a vállalatot, az Adobe vezérigazgatója pedig egy hasonlóan csípős válaszlevélben reagált a kifogásokra. Bár az Apple viszonylag hamar enyhített a Flash teljes korlátozásán, az öt évvel ezelőtt felsorolt problémák némelyike máig napirenden van. Igaz, valószínűleg már tényleg nem túl sokáig.