Az amerikai kormányzat bejelentette, bár egyből 180 napra fel is függesztette a francia importra kivetett, összesen 1,3 milliárd dolláros különadót, ami válasz lenne a digitális multik forgalomarányos adóztatásának európai megvalósítására.
Hirdetés
 

Az Egyesült Államok kormányzata pénteken jelentette be azt a 25 százalékos különadót, amelyet bizonyos Franciaországból importált termékekre, így kozmetikai vagy divatcikkekre vet ki összesen 1,3 milliárd dollár értékben. Bár az új szabályok implementációját azonnal fel is függesztették 180 napra, a lépés a Kínával folytatott kereskedelmi háborúhoz hasonlóan az amerikai kereskedelmi törvény 301-es bekezdését alkalmazva helyezné nyomás alá az európai feleket, amely válaszlépésekre hatalmazza fel az elnököt, ha egy amerikai iparágat jogtalan intézkedésekkel sújt valamelyik külföldi kormányzat.

A konfliktus alapját az Európai Unió, ezen belül is elsősorban Franciaország törekvései jelentik a globális techcégek forgalomarányos adóztatására. A franciák hosszú évek óta tervezgették a normális adószintekhez viszonyítva nevetségesen keveset fizető internetes óriáscégek ráncba szedését, az idén pedig már el is kezdenék behajtani a 750 milliós éves árbevételnél többet termelő vállalatoktól azt a 3 százalékos különadót, amit a helyben nyújtott, 25 millió eurós forgalmat meghaladó digitális szolgáltatások után kell majd befizetni.

A megoldás természetesen a nemzetközi internetes platformokra vonatkozó egységes adószabályok bevezetése lenne, ezzel kapcsolatban azonban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül folytatott tárgyalások teljes zsákutcába jutottak. Az eddigi eredmények csak fegyverszünetet jelentettek a kibontakozó transzatlanti kereskedelmi konfliktusban, de a franciák és más európai államok már korábban bejelentették, hogy érdemi nemzetközi megállapodás hiányában már az idén megteszik a szükséges lépéseket nemzeti és uniós szinten is.

Most éppen zsarolnak, de majd tárgyalnának is

Franciaország mellett már EU-tagállam, így Olaszország és Ausztria is elfogadta a 3 százalékos digitális adóról szóló saját szabályozását. A probléma egyébként nem csak a digitális piacot érinti, mivel mivel az OECD-szintű megállapodásoknak az állami beszerzések vagy a mezőgazdasági cikkek is a tárgyát képezik, és felek ezeken a területeken sem jutottak dűlőre egymással. Az USA a múlt hónapban közölte, hogy kiszáll a digitális adóról folyó nemzetközi egyeztetésből, mert álláspontja szerint a 140 ország részvételével zajló nemzetközi egyeztetéseken nem történt semmilyen előrelépés.

A francia pénzügyminiszter ezt brit, spanyol és olasz kollégájával közösen provokációnak nevezte az OECD tagjaival szemben, főleg, hogy szerinte már centiméterekre voltak a megállapodástól, és a francia parlament éppen az OECD-tárgyalásokra való tekintettel függesztette fel az év végéig a különadó bevezetését. Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is elutasítja az egyoldalú adók kivetését, és csak egy OECD-szintű megállapodást lenne hajlandó elfogadni. Erre az idén már nincs sok esély, miután az USA kivonult a megbeszélésekről, novemberben pedig elnökválasztásra készül.

A most elfogadott különadót az amerikai elnök már az előző év végén belengette, azt a lehetőséget is nyitva hagyva, hogy akár 100 százalékos adót is kivethetnek a megfelelő francia termékekre. Az USA emellett 10 másik ország esetében is azt vizsgálja, hogy szüksége lesz-e a 301-es bekezdés alkalmazására, ami mások mellett az Egyesült Királyságból, Indiából vagy Törökországból származó importot terhelné meg a büntetőadóval. A pénteki bejelentésben azzal indokolják a 180 napos haladékot, hogy az időt hagyna a probléma tárgyalásos rendezésére, bár annak során legutóbb éppen az Egyesült Államok dobta be a törölközőt.

Piaci hírek

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.