Az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security) amiatt aggódik, hogy a Kínából szállított drónokon keresztül az ottani gyártók érzékeny adatokhoz jutnak, amelyeket aztán a helyi szabályozás értelmében bármikor ki kell szolgáltatniuk a kínai hírszerzésnek. Hétfőn a CNN egy birtokába került belső dokumentum alapján számolt be róla, hogy a minisztérium ezt kockázatosnak tartja az egyes szervezetek belső információinak védelme szempontjából, abból kiindulva, hogy nem csak a drónok saját komponensei lehetnek képesek az adatok kompromittálására, de az adatokat eleve olyan szerverekre továbbítják, amelyek kívül esnek a felhasználók hatáskörén, sőt maga a gyártó sem gyakorol fölöttük száz százalékos ellenőrzést.

A figyelmeztetés nem nevesít egyetlen konkrét gyártót sem, azonban tény, hogy az észak-amerikai piac majdnem 80 százalékát a kínai, Sanghaji székhelyű DJI uralja, a dróntechnológiát pedig az USA hatóságai és közműszolgáltatói is egyre nagyobb arányban alkalmazzák a legkülönbözőbb felhasználási területeken. A dokumentum világossá teszi, hogy minden olyan kínai gyártmányt veszélyforrásnak tartanak, amely alkalmas adatok begyűjtésére és továbbítására.

Korábban is vádolták őket ezzel meg azzal

A DHS mostani figyelmeztetése nem sokkal azután született, hogy az amerikai cégeknek és szervezeteknek megtiltották a Huawei telekommunikációs hálózati eszközeinek beszerzését, de a drónokkal kapcsolatban sem előzmények nélküliek a fenntartások. Az amerikai hadseregben például már 2017-től tiltólistán vannak a DJI eszközei, olyan esetekre való hivatkozással, amikor a kínai gyártó állítólag a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos és az amerikai kormányszervektől származó adatokat osztott meg a saját kormányával.

Ugyanebben az évben a Los Angeles-i bevándorlási és vámhivatal (Immigrations and Customs Enforcement Agency) azzal vádolta meg a DJI-t, hogy szelektíven célba vett bizonyos kormányzati vagy magántulajdonban lévő entitásokat az érzékeny adatok begyűjtésének és felhasználásának céljából. A felhasználókat akkor is és most is figyelmeztették, hogy körültekintően járjanak el a Kínánan gyártott drónok vásárlásakor, elsősorban is igyekezzenek tisztába jönni azok pontos működésével, és szükség szerint korlátozzák vagy kapcsolják ki azok hálózati csatlakozásait, esetleg távolítsák el a bennük lévő memóriakártyákat.

A DJI azóta közleményt adott ki azzal kapcsolatban, hogy a vállalat teljes és mindenre kiterjedő ellenőrzést biztosít ügyfeleinek az adataik begyűjtését, továbbítását és tárolását illetően, így természetesen a felhasználóknak módjuk van mindazokat az elővigyázatossági intézkedéseket is megtenni, amelyeket a DHS javasol. Azoknak a kormányzati vagy kritikus infrastruktúrákat üzemeltető ügyfeleknek, akiknek ennél is erősebb biztosítékokra van szüksége, a DJI olyan modelleket szállít, amelyek egyáltalán nem forgalmaznak adatokat a gyártónak, vagy akár sehová sem.

Drónokra ettől függetlenül is szükség van

A kínai cég 79 százalékos észak-amerikai piaci részesedése egyébként nem kiugróan magas, ha figyelembe vesszük, hogy a Skylogic Research statisztikája alapján a DJI az üzemben tartott drónok darabszámát tekintve már a teljes világpiac 74 százalékán ül. Ikonikussá vált modellje, a Phantom, 2013-as bemutatkozása óta a legkeresettebb drónnak számít a kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli repülők között. A hozzáértők a Phantom könnyű kezelhetőségét, szofisztikált kamerarendszerét és általában is magas szintű technológiai megoldásait emelik ki, amelyek miatt a drónok nem csak a hobbisták körében, hanem a professzionális felhasználásban is elképesztően népszerűek lettek.

Néhány hete mi is beszámoltunk az amerikai szövetségi légügyi hivatal (Federal Aviation Administration) által nyilvánosságra hozott tanulmányról, amely szerint 2018-ban több mint 175 ezer új pilóta nélküli repülő szerkezetet regisztráltak az USA-ban a céges felhasználók. Ez éves összevetésben több mint 170 százalékos növekedésnek felel meg, és a relatíve alacsony bázis ellenére is szédületes bővülést jelent: nem sokkal korábban maga az FAA is csak 44 százalékos éves növekedéssel kalkulált 2017 és 2018 között.

A DHS figyelmeztetésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az adatok továbbítását nem a videós feedek valós idejű továbbításaként kell elképzelni a kínai szerverekre, mint ahogy audio feedekről sem érdemes beszélni a nagyrészt mikrofonok nélkül szállított drónok esetében. Bizonyos modellek szoftverei viszont képesek rá, hogy mentsenek egyes kockákat vagy akár rövid filmrészleteket is, amelyeket aztán továbbíthatak a gyártók szervereire. Ugyanez igaz a repülési és más operációs adatokra, amelyekből minimum kiolvasható, hogy a drónokat kicsoda, hol, mikor és milyen céllal használta.