Az open source mozgalom nagy öregje, Bruce Perens új licencelési modellt vezetne be, hogy megoldja a nyílt forráskód alapvető problémáját: a fejlesztők ingyen dolgoznak, munkájuk felhasználásával a vállalatok viszont jelentős profitra tesznek szert. (Perens társalapítója volt az Open Source Initiative-nek, és nevéhez kötődik az open sorce definíciójának megalkotása is.). A szakember legutóbb múlt héten, a londoni State of Open Con konferencián fejtette ki nézeteit.
Perens szerint a nyílt forráskód ötvenévnyi története után ki kellene mondani végre: az open sorce eddigi modellje nem fenntartható. Eredeti célkitűzésével szemben (a tudáshoz és technológiához való egyetemes és szabad hozzáférés) mára egy vállalati "jóléti program" lett belőle. A világ leggazdagabb cégei szabadon használják profitszerzésre, azok pedig, akik létrehozzák az értéket, általában nem kapnak semmiféle ellentételezést. Ez pedig tisztességtelen.
A post-open korszak post-open licencelést kíván
A problémát Perens az ún. post-open licencelés (ami nem összetévesztendő a 2010-es évek elején megfogalmazott post open-source software vagy POSS elképzeléssel) bevezetésével kezelné. A konkrét végfelhasználói bevételt generáló entitások egy bizonyos bevételi szint fölött licencdíjat fizetnének. A közreműködők (a kódot létrehozó programozók) ezt közvetítő szervezeteken keresztül kapnák meg a hozzájárulás arányában (az egyes fejlesztők hozzájárulásának mértékét a projekttárhelyek elemzése alapján alapján állapítanák meg). A nonprofit szervezetek és magánszemélyek számára továbbra is ingyenes lenne ezeknek a szoftvereknek a használata.
Perens nem Londonban beszélt először a post-open modellről. Egy tavalyi előadásában a Red Hat esetén keresztül mutatta be, miért van szükség a licencelés újragondolására. Miután a Red Hat az IBM tulajdonába került, fokozatosan távolodott el a nyílt forráskódtól – sőt folyamatosan megsérthette a GPL szabályait a Red Hat Enterprise Linux, a RHEL esetében anélkül, hogy annak bármilyen következménye lett volna.
De a nyílt forráskód teljességgel kudarcot vallott az átlagemberek segítésében is. Ha ők használnak is ilyen szoftvereket, szinte mindig tulajdonosi szoftverrendszereken keresztül (lásd a freeBSD-alapú Mac OS X és iOS vagy a Linux-alapú Google Android). Ahhoz, hogy a végfelhasználókhoz nem jutnak el a nyílt forráskódú megoldások, szerinte az is hozzájárul, hogy a fejlesztők azokat sokszor maguknak, legfeljebb a technológiában hasonlóan jártasaknak készítik. Ha viszont pénzt kapnak a munkájukért (még ha közvetve is), érvel Perens, akkor szívesebben szánnak időt arra, hogy alkalmazásaik felhasználóbarátabbak legyenek.
A GPL-t nem szerződésnek, hanem licencnek tervezték, hívta fel a figyelmet a szakember. "Richard Stallman úgy gondolta, hogy nem akarja elvenni senki jogait. Csak jogokat akart adni. Tehát ez nem egy szerződés. Ez egy licenc. Nos, ezt már nem tehetjük meg. Végrehajtható szerződési feltételek kellenek" – nyilatkozta múlt év végén a The Registernek.
Perens elképzelése élénk vitát váltott ki a nyílt forráskódú közösségekben. Egyesek szerint a javaslatnak semmi köze az open source-hoz. Csupán egy olyan rendszert hozna be a szoftveriparban, amit a zeneipar már régóta alkalmaz, hiszen ezen az elven működik például a Spotify is, mondta a DevClassnak egy fejlesztő.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak