Alapvetően határozza meg az mesterségesintelligencia-megoldások bevezetésének és használatának a megítélését, hogy ki milyen pozíciót tölt be egy szervezetben, állítja a Qualtrics State of AI in Employee Experience című tanulmánya. A világszerte 35 ezer alkalmazott és vezető megkérdezésével készített kutatás szerint az alkalmazottak alig több mint fele (53 százalék) bízik abban, hogy a felső vezetés képes lesz hatékonyan integrálni az MI-megoldásokat a szervezetben.

Az alkalmazottak (a kutatók ebbe a kategóriába soroltak mindenkit a gyakornokoktól a középvezetőkig) félelmei főleg egzisztenciális jellegűek: nem bíznak abban, hogy az MI-ért felelős vezetők jobban vagy legalább annyira figyelnek az alkalmazottak jólétére, mint a profitmaximalizálásra.

A sikerhez most a menedzsmentnek kell változtatnia

Ezzel szemben a felső vezetők (igazgatói szint és afölött) többsége – tíz válaszadóból hét vezető – meg van győződve arról, hogy képes ezt a két szempontot összhangba hozni. A felső vezetők 71 százaléka mondta, hogy hatékonyan, míg 69 százaléka, hogy az alkalmazottai jólétének maximális figyelembevételével tudja megvalósítani a bevezetést.

Európában a globális átlagnál nagyobb a szakadék az MI megítélésében az alkalmazottak és a felső vezetés között. Németországban például 27 (hatékony megvalósítás) és 28 (a profit vs. jólét) százalékpont a különbség, ami elsősorban a munkavállalók negatívabb helyzetértékelésének köszönhető.

Ezen csak részben segít az őszinte és transzparens kommunikáció, ami amúgy minden szervezetben alap kellene legyen. A Qualtrics tanulmánya szerint a menedzsmentnek újra kell gondolnia az MI bevezetésével kapcsolatos elvárásait. Ha a termelékenység ugrásszerű növekedését (értsd egységnyi idő alatt sokkal többet) várják-remélik tőle, szinte borítékolható a csalódás. A munkavállalók ugyan számolnak azzal, hogy az MI-vel gyorsabban elvégzik a munkájukat, de az így felszabaduló időt alig több mint negyedük (27 százalék) fordítaná a munkamennyiség növelésére. 47 százalékuk inkább tökéletesebbre csiszolná azt, amit csinál, 42 százalékuk pedig saját munkája hatékonyságát javítaná a munkamennyiség növelése nélkül.

Itt is vannak regionális sajátosságok. Az USA-ban inkább a termelékenységüket növelnék a munkavállalók, míg az európaiak a minőségjavítást, az ázsiaiak pedig a hatékonyságukat javítanák. (Az amerikai válaszok annak fényében nem túl meglepőek, hogy egyre több cég jár el úgy, ahogy a Business Insider értesülései szerint a Microsoft is tervezi: kirúgja a kevésbé hatékony munkavállalóit, hogy jól teljesítőkkel helyettesítse.)

Lehet ezt jól csinálni?

A Qualtrics szerint vannak olyan ökölszabályok, melyek betartásával legalábbis csökkenteni lehet az alkalmazotti ellenállást az MI-vel szemben. Az MI-bevezetési projektekre is igaz, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha az összes érintett (pl. a belső és külső felhasználók) elfogadja. Vannak technikai feltételek, például hogy a vállalat technológiai fejlettségét, a meglévő rendszerek adottságait figyelembe véve kell megoldást választani. De legalább ennyire fontosak az alkalmazottak meglévő adottságai.

Először is már az MI-projekt legelején tisztázni kell a közös nevezőt, hogy mi is a célja a mesterséges intelligencia bevezetésének, és ki mit várhat tőle. Ezzel sok problémának lehet elejét venni a megvalósítási szakaszban.

A közös nevezők keresése során lehet azonosítani a szervezetben azokat az alkalmazottakat is, akik eleve támogatólak állnak az MI bevezetéséhez. Ők segíthetnek elfogadtatni a szélesebb körben a technológiát, bevonhatók a pilotokba, de akár a kollégák oktatásába is. Utóbbihoz már a projekt elején érdemes kidolgozni az MI használatának belső szabályzatát, az etikai irányelveket stb.

Az MI-bevezetés olyan projekt, amely a HR és az IT minden korábbinál szorosabb együttműködését igényli, összegzi a felmérést a tanulmány. Az IT-nél van a szakértelem, hogy a cég megfelelő eszközöket válasszon, de a HR feladata, hogy az alkalmazottak elfogadják és hatékonyan használják azokat.

The 2025 State of AI in Employee Experience »