A mesterséges intelligencia munkára gyakorolt ​​hatásairól szólva elsősorban azokról a félelmekről hallunk, amelyek az állások tömeges elvesztését eredményezhetik, de a technológia azoknak az életét is átalakítja, akiknek amunkahelyét egyelőre nem veszélyezteti. Az MI segíthet például megakadályozni, hogy az alkalmazottak beteget jelentsenek, amikor valójában semmi bajuk: ahogy a The Economist riportjából kiderül, az indiai Sardar Vallabhbhai Nemzeti Technológiai Intézet kutatóinak megoldása már telefonon kiszűrheti, hogy valaki tényleg meg van fázva, vagy csak egy extra szabadnapot próbál beiktatni a munkarendjébe.

A mérnökök összesen 630 német felhasználó hangmintáját elemezték, akik közül 111-en voltak megfázva, hogy azonosítsák a betegekre jellemző elváltozásokat. Ahogy a lap írja, az emberi beszédben észlelhető harmóniák amplitúdója a frekvencia növekedésével párhuzamosan csökken, a szakemberek feltételezése szerint pedig a betegség megzavarhatja ezt a szabályos mintát. Az alanyokat arra kérték, hogy számoljanak egytől negyvenig, írják le, mit csináltak a hétvégén majd felolvastatták velük Aiszóposz Az északi szél és a Nap című meséjét, ami a cikk szerint népszerű anyag a fonetikai kutatók körében.

Mindenből igyekeznek kiolvasni valamit

Az így nyert adatokat gépi tanulóalgoritmus segítségével dolgozták fel, és állítólag a technológia már olyan szinten van, hogy a felhasználók hangmintájából 70 százalékos pontossággal képes kimutatni a megfázást. A tudósok szerint az eredmények elsődleges alkalmazása természetesen az lenne, hogy megspóroljuk vele a költséges és időigényes orvoslátogatásokat. A kommentárok alapján azonban a munkaadókat is érdekelni fogják a hasonló megoldások, akik a betegséget színlelő alkalmazottakra vadásznának majd, úgyhogy minimum gyanakodjunk, ha a HR-esek meséket akarnak felolvastatni velünk.

Az ilyen nyomasztó ötleteket leszámítva azonban tény, hogy a mesterséges intelligencia egyre újabb diagnosztikai eszközöket termel ki az orvosi alkalmazásokban. A beszédfelismeréshez kapcsolódóan már a depresszió, sőt állítólag a rák egyes formái is kimutathatók a hangminták MI-alapú elemzésével; a Parkinson-kór jelenlétét a bőrsejtek, sőt az éjszakai alvás közben rögzített légzési mintáják vizsgálatával próbálják kimutatni; sőt az illatok digitalizálásával is végtelen mennyiségű, eddig feltáratlan információt próbálnak hasznosítani, ami eddig kimaradt a gépi érzékelés és adatfeldolgozás gyors fejlődéséből.