A Google és a New York Stem Cell Foundation (NYSCF) kutatói által létrehozott, mesterséges intelligenciával működő, kamerákkal felszerelt rendszer kémcsövekből növeszt és elemez bőrsejteket, hogy minimális emberi hozzájárulással diagnosztizálja a 65 év feletti lakosság 2-3 százalékát érintiő Parkinson-kórt. A tudósok a mai napig nem tudják biztosan, mi okozza a degeneratív idegrendszeri betegséget, ami jelenleg gyógyíthatatlan, bár kezelhető.
Az NYSCF közleménye szerint a hagyományos gyógyszerkutatás nem működik túl jól az olyan összetett betegségek esetében, mint amilyen a Parkinson-kór. A most kifejlesztett robottechnológia viszont lehetővé teszi, hogy hatalmas mennyiségű adatot állítsanak elő betegek nagy populációiról, és felfedezzék a betegségek újabb jeleit, amelyek a ténylegesen működő gyógyszerek felfedezéséhez is új alapot jelentenek.
A robotizált rendszer (Global Stem Cell Array, fent az nyscf.org felvételén) ellenőrzött környezetben végez laboratóriumi kísérleteket: egy sor gépből és robotkarokból áll, amelyek képesek a kémcsőmintákat manipulálni a sejttenyésztéshez egy körülbelül négy hétig tartó folyamat során. Ahogy a Nature Communications pénteken megjelen anyagából kiderül, a Google Research mérnökei ezt a folyamatot mozdították még egy lépéssel előrébb a mesterséges intelligencia becsatornázásával, így a szoftveres támogatással már 79 százalékos pontossággal diagnosztizláhatják a bőrsejtekből a Parkinson-kórt.
Más betegségek ellen is bevethető
A dolog azért is érdekes, mert a bőrből vett mintákat eddig nem használták ilyesmire, bár korábban születtek tanulmányok a Parkinson-kórban szenvedő betegekből kötőszöveteire jellemző változásokról. Az új rendszer kamerái képeket készítenek a megfestett és fluoreszcens mikroszkóp alá helyezett sejtekről, amelyeket egy konvolúciós neurális hálózat dolgoz fel. A modellt arra tanítják, hogy azonosítsa az egyes sejteket, és megállapítsa, hogy azok egy Parkinson-kórban szenvedő beteghez tartoznak-e.
A The Register riportja alapján a robotok nem csak 0-24 órában futnak emberi segítség nélkül, de a rendszer már akkor is képes nyomon követni a sejteket az egyes betegekig, ha évekkel az első biopszia után gyűjtött új mintákat kell elemeznie. A technológia ezek szerint általában is segítheti a tudósokat a gyógyszerkutatásban: amikor a gyógyszereket a beteg sejteken alkalmazzák, a mesterséges intelligencia alkalmazásával megállapíthatják, hogy a sejtek mennyiben válnak hasonlóvá az egészséges emberek sejtjeihez.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?