A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella a múlt héten meglepően visszafogottan nyilatkozott a mesterséges intelligencia fejlődéséről. Bár vállalata dollármilliárdokat fektetett a ChatGPT-t gyártó OpenAI-ba, és maga a Microsoft is erősen nyomul az MI-alapú megoldásokkal, Nadella "értelmetlen benchmark-hekkelésnek" nevezte azokat az állítólagos áttöréseket, amelyeket sorra jelentenek be a mesterséges általános intelligencia (AGI) megvalósításával kapcsolatban. Szerinte inkább azt kellene vizsgálni, hogy az MI mennyiben generál valós értéket, ahelyett, hogy ész nélkül kergetjük az AGI-hoz hasonló fantasztikus ötleteket.

Bár a mesterséges intelligencia felfutását a legtöbben egy újabb ipari forradalomként kezelik, Nadella szerint ennek csak akkor van bármi értelme, ha fel tudjuk mutatni az ipari forradalmakat meghatározó növekedést is. Értelmezhető dolog az lenne, ha az MI-technológiának köszönhetően világszerte 10 százalékkal ugrana meg a termelékenység és bővülne a gazdaság, egyértelműen bizonyítva a fejlesztések tényleges hasznát. Az erre visszavezethető gyorsulásnak azonban még akkor sem tapasztalhatók a jelei, ha Nadella inkább a "mikor" kérdésében érdekelt, és a fentiek ellenére sem megy bele a "ha egyáltalán" témájába.

A beszámolókban természetesen rögtön boncolgatni kezdték, hogy a Microsoft vezérigazgatója vajon látja-e az ezredfordulós dotkomlufihoz hasonló MI-buborék tüneteit. Miután ugyanis a társaság is számolatlanul öntötte a pénzt a mesterséges intelligencia és a támogató infrastruktúra fejlesztésébe, Nadella nyilatkozata meglehetősen visszafogottnak tűnhet. Ráadásul nem sokkal később a Bloomberg is beszámolt a TD Cowen befektetési bank tájékoztatásáról, amelynek értelmében a Microsoft felmondott néhány lízingszerződést, összefüggésben az egyesült államokbeli adatközponti kapacitásainak kiépítésével.

Az MI sem magától lesz sikeres

Ebbe nem nehéz belelátni azt a felismerést, hogy a Microsoft esetleg túlbuzgó volt a technológiai beruházásokkal, sőt akár az MI-piac jelentős szereplői is aggódhatnak a tőkeáttétel mértéke miatt. A Microsoft később megerősítette a Bloombergnek, hogy "egyes területeken stratégiai okokból átütemezheti vagy kiigazíthatja" infrastruktúráját, a vállalat továbbra is elkötelezett a korábban jelzett, világszerte mintegy 80 milliárd dollár értékű fejlesztési mellett. Egyes elemzők szerint arról van szó, hogy a szerződések módosításának oka inkább az OpenAI fokozott elköteleződése a SoftBank fémjelezte Stargate projektben.

Tény, hogy a Microsoft mellett a Google, az Amazon vagy a Meta is MI-befektetéseinek növeléséről beszél, de az is igaz, hogy ebben a helyzetben veszélyesnek tűnik minden olyan nyilatkozat, ami megkérdőjelezi a mesterséges intelligencia profittermelő képességét – különösen, miután már a DeepSeek színre lépése is meglehetős kavarodást okozott a befektetők között. Nadella ehhez képest most úgy fogalmazott, hogy a keresletet és a kínálatot egy bizonyos ponton muszáj lesz egymáshoz igazítani, és "teljesen kisiklanak" majd, akik nem törődnek vele, hogy az MI-vel miként teremthetnek valódi értéket az ügyfeleknek.