A Világbank adatai alapján ma már több mint 5 milliárd embernek van valamilyen szintű hozzáférése az internethez, kik értelemszerűen több ezer különböző nyelvet beszélhetnek. Talán nem meglepő, ha ezek közül néhányat a világhálón is nehezebb megtalálni a többinél, a népességhez viszonyított elérhetőségük azonban így is jelentős felül- és alulreprezentáltságot mutat: az angol, a német és a japán például sokkal gyakoribb, mint azt az anyanyelvi beszélők száma indokolná, miközben az Európán kívüli nyelvek közül sok olyan van, ami gyakorlatilag nem is létezik a neten – derül ki a Rest of World nemrég közzétett beszámolójából.

A lap az ausztriai székhelyű W3Techs segítségével vette számba a nyilvánosan elérhető webcímeket, és azzal együtt is hatalmas egyenlőtlenségeket talált a nyelvhasználatban, hogy a megvizsgált publikus tartalom nyilvánvalóan a teljes hálózatnak csak a töredékét reprezentálja. A vizsgálatok mindenesetre azt mutatták, hogy a webhelyek több mint fele használja az angolt elsődleges nyelvként, miközben az angol anyanyelvűek a világ népességének legfeljebb 5 százalékát teszik ki. A kínai és a hindi ezzel szemben a domainek 1,4, illetve 0,07 százalékát adja, és több száz millió ember által beszélt nyelveket (bengáli, urdu) szinte lehetetlen megtalálni a neten.

Egyre gyorsabban haladunk a rossz irányba

A Rest of World cikke emlékeztet rá, hogy az UNESCO már 2003-ban arra szólította fel az állami és a magánszektor szereplőit, hogy tartsanak fenn online tartalmakat az emberi nyelvek teljes skáláján. Az internet bővülésével azonban a beszélt és az online használt nyelvek közti szakadék egyre csak növekedett, és a tendencia abba az irányba mutat, hogy belátható időn belül csak néhány nyelvnek lesz érdemi jelenléte a világhálón. Az UNESCO szerint 15 év múlva már csak 5-10 olyan nyelv marad, amit prominens módon beszélnek és használnak a neten és az üzleti életben és a neten is, amit a szervezet értelemszerűen aggasztó kilátásnak tart.

A W3Techs aktuális adatai alapján most is csak 14 nyelv található meg a domainek több mint 1 százalékán. Ezzel kapcsolatban azért ki kell emelni, hogy a bejelentkezéssel védett tartalom (online alkalmazások, közösségi hálózatok) nem szerepel a statisztikában. Így a kínai internetet például egészen biztosan alulértékelik, és mivel nem pásztázták végig az összes domain összes oldalát, az is valószínű, hogy nem angolul kommunikáló közösségeket is az angol nyelvű oldalakhoz soroltak. Ezzel együtt látványos, hogy milyen sokan kényszerülnek az anyanyelvüktől eltérő nyelveket (praktikusan az angolt) használni az interneten, és ha figyelmebe vesszük, hogy az új generatív MI-modelleket is a nyilvánosan elérhető online tartalmakon képzik, világossá válik, hogy az új technológia csak tovább erősíti az egyenlőtlenséget.

Részletek a Rest of World cikkében »