A Facebook hivatalos blogján hétfőn jelent meg az a bejegyzés, ami újabb adatokkal igyekszik összefüggésbe helyezni a közösségi hálózat törekvéseit az álhírek terjesztésének visszaszorítására. Miután egy amerikai képviselőházi bizottság éppen ezen a héten tárgyalja majd a technológiai platformok, így a Facebook gyakorlatait az online dezinformáció megfékezéséért, a társaság illetékes alelnöke a legfrissebbnek tekinthető, negyedik naptári negyedéves statisztikával próbálja szemléltetni a feladat összetettségét.

A bejegyzés szerint maga a bizottsági vizsgálat is azt a képzetet kelti, mintha az online térben terjedő valótlanságok és álhírek egyelen problémakört jelentenének, amire létezik valamilyen egységesen bevethető megoldás. A Facebook álláspontja szerint azonban a helyzet korántsem ilyen egyszerű, és ez a gondolkodás éppen jelenségek átfogó kezelését lehetetleníti el, miközben külön-külön is ott vannak a kamu felhasználói fiókok, a megtévesztő felhasználói viselkedés vagy a félrevezető és ártalmas tartalom különböző formái.

A posztból kiderül, hogy a Facebook az október és december közötti időszakban napi szinten is több millió hamis profilt blokkolt, összességében több mint 1,3 milliárd darabot. A szolgáltató külön is vizsgálja azokat a kampányszerű befolyásolási kísérleteket, amelyek nagy számban építenek az ilyen fiókokra: a szóban forgó negyedévben több mint 100 ilyen hálózatot fülelt le és törölt a rendszeréből. Ehhez kapcsolódik a megtévesztő viselkedés elleni fellépés is, amelynek során a cég tapasztalatai szerint az anyagi ösztönzők rendszerének megszakítása a leghatékonyabb módszer.

Nem csak a technikai megoldásokon múlik

Ahogy a mostani közleményből is kiderül, a dedikált csapatok és rendszerek mellett a Facebook már nagy arányban támaszkodik a mesterséges intelligenciára is az ilyen esetek azonosításában és kezelésében. Ahogy a társaság legutóbbi átláthatóság jelentéseiből (Community Standards Enforcement Report) is kiderült, az esetek legnagyobb részében proaktív módon lépnek fel, vagyis az ilyen posztok vagy fiókok legnagyobb része sosem jelenik meg élesben, a rendszer a létrehozásukra irányuló kísérleteket is kiszűri.

A Facebook szerint a problémát árnyalja, hogy a dezinformáció sok esetben jóhiszemű felhasználóktól ered. A Facebook tényellenőrző programja, ami március elején Magyarországon is elindult, az idő szerint már 60 nyelven működik különféle független szervezetek bevonásával. A kezdeményezés lényege, hogy a hamisnak értékelt híreket és megosztásokat a hálózat hátrébb pozicionálja a hírfolyamban, gátolva azok terjedését, és csökkentve az olyan felhasználók számát is, akik előtt egyáltalán megjelennek.

A most közölt adatok szerint már 35 ezren dolgoznak valamilyen formában a tartalom tisztításán, ami a minősített esetekben (mint amilyen például a hamis járványügyi információ vagy a választásoktól való távolmaradásra buzdítás) a bejegyzések törlését jelenti. A COVID-19 és az oltóanyagok kapcsán több mint 12 millió tartalmi egységet távolítottak el a Facebook oldalairól a vizsgált időszakban, és mivel az álhíreket nem elég eltakarni, a megfelelő posztokat meg is jelölik, felhívva a figyelmet a megbízható hírforrásokra. (Ehhez kattintani sem kell, amit a FB szerint a felhasználók 95 százaléka úgysem tenne meg ilyenkor.)

A Facebook blogbejegzése természetesen nem ad választ a közösségi szolgáltatás működésével kapcsolatos legfontosabb aggályokra. Bár azt eddig sem állította senki, hogy a vállalat nem tesz semmit a pontatlan vagy szándékosan megtévesztő információ terjesztése ellen, a kritikusok szerint a hálózat – annak nagyságrendjét is figyelembe véve – inkább generálja, mint szűri a világszintű társadalmi vagy egészségügyi kockázatokat. Az olyan újabb ötletek, mint az okosszemüvegek vagy a felhasználó viselkedését monitorozó karpántok pedig mind ugyanabba az irányba mutatnak, vagyis a Facebook a mostaninál is sokkal több információt próbál begyűjteni a felhasználóiról.