A Biden-kormányzat az előző években bevezetett szabályozások további szigorításával, az amerikai nemzetbiztonsági és gazdasági érdekekre hivatkozva vezetett be újabb korlátozásokat a mesterségesintelligencia-csipek exportjára vonatkozóan. Ezek alól az Egyesült Államok 18 fontos szövetségese – Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Dél-Korea, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Japán, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Tajvan és Új-Zéland – jórészt mentesül majd, vagyis az ottani vállalatok továbbra is külön engedélyeztetés nélkül szerezhetik be az adatközpontokban és más MI-fejlesztésekben használt csúcstechnológiát, ha igazolják a követelményeknek való megfelelést.

Ugyanakkor az olyan országok, mint Kína, Oroszország, Irán vagy Észak-Korea, alapértelmezett módon tiltólistára kerülnek a 120 nap múlva (tehát már bőven Donald Trump megválasztott elnök hivatali idejében) életbe lépő szabályok értelmében, minden más esetben korlátozzák és feltételekhez kötik a hi-tech komponensekhez hozzáférést, beleértve a mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó megkötéseket és biztonsági ajánlásokat is. Bár a döntés elsősorban a kínai versenytársakat és katonai képességeket lenne hivatott visszafogni, a piaci szereplők körében éppen olyan felfordulást okozott, mint az olyan országok körében, amelyek nem lelkesednek azért az ötletért, hogy beszerzéseiket innentől Washingtonból mikromenedzseljék.

Tárgyalni már az új vezetéssel fognak

Az exportkorlátozásokkal a jelek szerint az Európai Unió 17 tagjának, köztük Magyarországnak is számolnia kell, bár az EU egyelőre abban reménykedik, hogy idejében sikerül rávennie a hivatalba lépő Trump-adminisztrációt a rendelkezések megváltoztatására. A beszámolók szerint még a tengerentúlon sem teljesen világos, hogy minek alapján osztályozták az európai szövetségeseket, de a CIO.com tudósítása szerint például benne van a dologban egyes vezetők oroszbarát beállítottsága, vagy általában az az aggodalom, amikor a nem szövetséges országokhoz való fizikai közelség lehetővé teheti az exportközvetítő szerepet. Az Európai Bizottság képviselői mindenesetre még hétfőn közleményben bírálták a Biden-kormányzat búcsúajándékát.

Ebben Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök és a kereskedelmi és gazdasági biztonságért felelős biztos, Maroš Šefčovič aggasztónak nevezte az amerikai intézkedéseket: szerintük az EU tagjaival való együttműködés biztonsági és gazdasági szempontból is inkább lehetőség, nem pedig kockázat az Egyesült Államok számára. Mint írják, fenntartásaikat már megosztották a jelenlegi amerikai kormányzattal is, de "várakozással tekintenek a következő amerikai kormánnyal való konstruktív együttműködés elé", amelynek keretei között módot találnának a mesterségesintelligencia-technológián és a szuperszámítógépeken alapuló, biztonságos transzatlanti ellátási lánc fenntartására.