Egy finn befektető szerint akár két-háromezer fejlesztőt is azonnal fel tudnának szívni a finn startupok. Csakhogy a finn munkaerőpiac szinte teljesen kiürült – ráadásul az EU-ban is hiány van –, az Unión kívülrül hozni embereket viszont szinte lehetetlen a hosszadalmas és nehézkes bürokrácia miatt. De már a finn kormányzat is készül ezen változtatni.

A LifeLine Ventures egyik vezetője, Timo Ahopelto azt szeretné elérni, hogy könnyítsék meg az EU-n kívülről érkező tehetségeknek a munkavállalást, mert a munkaerőhiány már az ágazat fejlődését veszélyezteti. Különösen a startupok esetében okoz problémát a hosszadalmas bürokratikus eljárások végigvitele, hiszen többségüknek nincs is apparátusa a feladatra.

De a már befutott cégeknek is komoly kihívás a toborzás. Ahopelto példaként a finn sikercéget, a Clash of Clans sikerjátékot jegyző Supercellt hozza példának. Pedig a sokáig az unikornisok, azaz a legalább 1 milliárd dollárra értékelt startupok között versenyző vállalatnak még annyiban egyszerűbb is a helyzete, hogy idén júniustól a kínai Tecent birtokolja a cég 84,3 százalékát.

A cég mégis külön embert alkalmaz arra, hogy elintézze a tehetséges programozók alkalmazását Finnországban. A Supercell példája azt is mutatja, hogy még egy sikercég sem tud olyant ajánlani, amitől dőlnének hozzá a tehetségek.

A finnek is az észtekre figyelnek

Helsinkiből is azt figyelik árgus szemmel, hogy mi történik a Finn-öböl másik partján, Tallinban. Az észt vállalatoknak például óriási könnyebbség, hogy próbaidőre nagyon egyszerűen fel tudnak venni az Unión kívülről is alkalmazottakat, és a hivatalos procedúrát – amely eleve egyszerűbb, mint Finnországban – ráérnek csak akkor elindítani, ha a kiszemelt alkalmazott megfelel a vállalatnak, illetve az alkalmazottnak is a vállalat.

A külföldiek munkavállalását megkönnyíteni kívánó lobbi nyitott kapukat dönget. A Tekniikka&Talous című lap szerint ugyanis a probléma már közel sem csak a technológiai startupokat sújtja. A probléma minden olyan gazdasági területen érezhető, ahol az információtechnológiának nagy szerepe van: a hagyományosan magas fokon digitalizált pénzügyi szektorban éppúgy, mint a digitalizációba épp csak belekezdő gyártó szektorban.

Jövőre azonban Minden illetékes minisztériumot (belügy, munkaügy stb.), sőt a bevándorlási hivatalt is bevonták annak a törvénymódosításnak az előkészítésébe, amely egyszerűsíteni a tehetségek munkavállalását Finnországban. A minta a dán modell lenne: ha egy vállalat külföldi, azaz EU-n kívülről érkező alkalmazottját innovatívnak minősítik, akkor gyorsított eljárásban kaphatna munkavállalási engedélyt. Hasonló szabályozás van érvényben egyébként az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Olazországban és Szlovákiában is. Ide sorolható egyébként az USA ún. H-1B vízuma is, amely évente megközelítőleg 90 ezer külföldi munkavállaló alkalmazására ad lehetőséget. Tavaly felmerült – igaz, még csak ötlet szintjén –, hogy az évente kiadható speciális vizumok keretszámát 200 ezer közelébe emeljék.

Sajnos a pénz is kevesebb

Érdekes módon a finn vállalatok is azzal küzdenek – bár más szinten –, mint a magyarok: kis piacon dolgoznak, így nem is tudnak olyan magas fizetéseket kínálni, mint például az Egyesül Királyságban, Németországban vagy az USA-ban működő cégek. A finnek szerint azonban van egy sor társadalmi előnyük: a stabilitás, a társadalmi béke és a kiváló oktatási rendszer, melyek ellensúlyozhatják a jövedelmi szintben lévő különbségeket.

Az EU-n kívüli munkavállalók felvételét megkönnyítő szabályozást jövő ősszel fogadhatják el.