Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy nyilvános, hat héten át tartó konzultációt kezdeményez a magyarul "hakni gazdaságnak" (gig economy) nevezett munkaerőpiaci terület szabályozásával kapcsolatban. Ennek keretei között az EB azt próbálja felmérni, hogy mekkora szükség van az ilyen formában dolgozók alvállalkozói vagy alkalmazotti státuszának meghatározására és jogainak megerősítésére, illetve hogy milyen eszközökkel segítheti őket a szervezett csoportként való tárgyalásban és jogérvényesítésben.

A gig economy kifejezés a digitális gazdaság felfutásával megjelenő, alkalmi munkavégzésre épülő rendszereket takarja. Az új jelenség lényege az online platformokon vagy alkalmazásokon keresztül szervezett, alkalmi vagy rövid távú munka, ami a technológia segítségével a korábbinál rugalmasabb, akár személyre szabott munkavégzést tesz lehetővé, azonban a mai napig gyengén szabályozott, az egyéni kockázatvállalásra alapuló megoldásnak számít, és nem biztosítja a munkaviszonnyal járó kiszámíthatóságot.

Az ilyen modellek előnye, hogy akár főállás mellett is kiváló kiegészítő kereseti lehetőségeket biztosíthatnak, a gig economy robbanásszerű felfutásával pedig azok is egyre többen vannak, akiknek ez a forma jelenti a fő bevételi forrásukat. A munkaadók számára a jól skálázható rendszer mellett elsősorban a költségcsökkentés lehet vonzó a munkaszervezet karcsúsításával, másrészt viszont egy csomó munkajogi szabály, teher vagy juttatás alól is ki vonhatják magukat a hagyományos foglalkoztatáshoz képest.

Bár a gig economy korábban sem volt feszültségektől mentes rendszer (gondoljunk például az Uber-sofőrök által indított perekre), a világjárvány közepette az eddiginél is világosabbá vált, hogy mennyire bizonytalan az ilyen keretek között foglalkoztatott emberek helyzete. Ideális körülmények között a bérminimum, a fizetett szabadság vagy a betegállomány hiánya komoly versenyelőny lehet a megszokott foglalkoztatási modellekkel szemben, de csőstül jönnek a problémák, ha valamilyen okból felborul a normál ügymenet.

A fejlődés nem lehet ellentétes a biztonsággal és az emberi méltósággal

Az uniós döntéshozók egy ideje folyamatos visszacsatolást keresnek a technológiai platformokra vonatkozó rendelkezésekről, és már tavaly is szervezett olyan konzultációkat, amelyekben megpróbálta összegyűjteni a felhaszálók, az érintett piaci szereplők vagy a kormányzatok véleményét a digitális gazdaság meghatározó erőinek szabályozásáról. Bár ezekben a gig economy kérdéseire is kitértek, a mostani konzultáció kifejezetten azokkal a kihívásokkal foglalkozna, mint mondjuk a járvány nyomán felfutó online szolgáltatások, a rengeteg munkavállalót felszippantó kiszállítás, az alkalmi munkásokat érintő egészségügyi és biztonsági kockázatok, vagy általában a foglalkoztatási formára jellemző, nem megfelelő szintű szociális védelem.

Az Európai Bizottság mindennek kapcsán a szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti csoportok álláspontját is tisztázná, és megvizsgálná egy új, még az idén összállított és elfogadott törvénytervezet lehetőségét, amennyiben azok nem képesek a piaci szereplőkkel saját maguk megtárgyalni a problémákat.

Az EB versenypolitikáért is felelős alelnöke, Margrethe Vestager szerint a digitális platformok az emberek segítségére vannak az új munkalehetőségek felhajtásában és az új üzleti elképzelések megvalósításában, azonban mindenképpen biztosítani kell, hogy az Európai Unió alapértékei a digitális gazdaságba is beépüljenek. Ennek érdekében pedig olyan szabályozásra van szükség, ami fenntartható és korrekt feltételeket teremt az új munkaerőpiaci modellek működésében is.

A konzultáció a Reuters beszámolója szerint hét olyan területet határoz meg, ahol a Bizottság szerint lehetőség lenne az előrelépésre. Ezek a "hakni gazdaságban" dolgozók alkalmazotti státuszáról, a munkakörülményekről, a szociális védelemhez való hozzáférésről, a kollektív fellépés és tárgyalás lehetőségéről, a munka határokon átnyúló vonatkozásairól, az algoritmizált irányítási folyamatokról, illetve a munkavállalók képzéséről és szakmailehetőségeiről szólnak. Vestager a hírügynökség által idézett sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a dolgok működését és a platformgazdaság fejlődését nem lehet visszafordítani, az új lehetőségek mellé azonban új, online és offline jogosultságok is járnak a munkavállalók védelme, biztonságuk és méltóságuk megőrzése érdekében.