Az Európai Uniónak új szabályokat kell felállítania a céges pénzügyi információk kezelésével kapcsolatban azoknak a tanulságoknak az alapján, amelyeket a német Wirecard fizetési szolgáltató látványos összeomlásából szűrhetett le – derült ki a Európai Értékpapír‑piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) szerdán nyilvánosságra hozott leveléből. A szervezet elnöke egy novemberi jelentésre hivatkozik az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztosához intézett javaslatában, ami a német szabályozók elégtelen egyttműködésére hívta fel a figyelmet az ország egyik valaha volt legnagyobb könyvelési botrányában.

Tavaly nyáron mi is beszámoltunk róla, hogy az egyik legnagyobb német tőzsdei vállalatként számon tartott fintech szolgáltató hogyan gabalyodott bele teljesen a saját trükkjeibe. Mint kiderült, a Wirecard három vezető munkatársa már 2015 óta hamisította a társaság könyvelését, ennek eredményeként pedig a Wirecard képtelen volt elszámolni a mérlegfőösszegének negyedére rúgó 1,9 milliárd euróval. Ahogy akkor írtuk, a Financial Times már egy évvel korábban is a villámgyorsan fejlődő, aktuálisan a Deutsche Banknál is értékesebb Wirecard kétes üzleti és könyvelési gyakorlatairól cikkezett, ám az illetékes hatóságok sokáig képtelennek mutatkoztak az érdemi fellépésre.

A Reuters által szemlézett levél szerint az ESMA a Wirecard ügyében újabb igazolását látja annak, hogy a megfelelő pénzügyi információk gyors és hatékony kikényszerítése kulcsfontosságú dolog a befektetők védelme, vagy általában a tőkepiacok iránti bizalom fenntartásában. Az uniós hatóság éppen ezért olyan reformokat javasol, amelyek megszüntetik a szabályozók között fennálló korlátokat az egyes vállalkozásokat érintő bizalmas információ megosztásában, ahogy az a Németország legnagyobb fizetési rendszerüzemeltetőjét érintő vizsgálatokat is hosszú ideig hátráltatta.

Nem akadhat meg sehol az információ

Bár az átláthatósági szabályok fontos elemei az európai uniós jognak, azok implementációja nagyban eltérhet az egyes tagállamokban. Az ESMA felhívja rá a figyelmet, hogy bizonyos országokban olyan titoktartási záradáékok vannak érvényben, amelyek lehetetlenné teszik a szükséges információ effektív, időben történő megosztását. A hatóság ennek megfelelően biztosítani akarja, hogy a céges adatok áramlása zökkenőmentesen megvalósulhasson a számviteli, könyvvizsgálati, banki és pénzügyi, illetve a pénzmosás elleni szabályozók között. Az ESMA ezzel kapcsolatban még az amerikai gyakorlat átvételét is reális lehetőségnek tartja, ahol az egyes társaságok igazgatói személyesen tárják a nyilvánosság elé az aktuális pénzügyi információkat.

Az ESMA a levélben is megerősíti, hogy támogatja az Unió törekvéseit a vállalati irányítási és auditszabályok megerősítésére, különös tekintettel a kibocsátók belső ellenőrzésének hatékonyságát és közzétételi követelményeinek szigorítását célzó rendelkezésekre. Ebből a szempontból egyébként mindenhol aktuális kérdés a működési feltételek új alapokra helyezése: ahogy az év elején kiderült, Kína például tovább szigorítaná a pénzügyi szolgáltatásokat is nyújtó techcégek ellenőrzését, elejét véve a szaporodó csalásoknak és a kihelyezett hitelek értékének gyors növekedésével járó gazdasági kockázatoknak, ezen belül pedig arra is kötelezné őkett, hogy a hitelezéssel kapcsolatos felhasználói adatokat egyszerűen osszák meg a nemzeti szinen illetékes állami hitelügynökségekkel.