A német Wirecard tavaly ősszel, a Moneytou magyarországi bevezetése kapcsán már a hazai hírek élén szerepelt, miután a Mastercard és a Rakuten Viber pénzküldő szolgáltatásában a müncheni központú fintech szolgáltató végezte az alkalmazáson belül indított tranzakciók feldolgozását. Később egy áprilisi bejelentés arról szólt, hogy a már huszonkettedik éve működő Wirecard Németország legnagyobb fizetési rendszerüzemeltetőjeként stratégiai együttműködésbe kezdett a magyar UNAS-szal az integrált PSP szolgáltatások területén.

A nem kifejezetten pénzügyi vonatkozású beszámolókban ennél sokkal többször nem is bukkant fel a vállalat neve, ugyanakkor a befektetésekkel kapcsolatos hírek között egy ideje arról lehetett olvasni, hogy nem minden kerek a 30 legnagyobb német tőzsdei vállalat között jegyzett Wirecard körül. A Financial Times már egy évvel ezelőtt is a villámgyorsan növekedő, aktuálisan a Deutsche Banknál is értékesebb Wirecard kétes üzleti és könyvelési gyakorlatairól cikkezett, októberben pedig a birtokába került dokumentumok közzétételével is megerősítette állításait.

A Reuters tavasszal már azt közölte, hogy a német pénzügyi hatóság (BaFin) több vizsgálatot is folytat a Wirecarddal szemben, tekintettel a cég jelentéstételi kötelezettségére és arra a KPMG által áprilisban végzett könyvvizsgálatra, amely szerint a vállalat nem tudott elszámolni 1 milliárd eurónyi készpénz eredetével. Miután a Wirecard négy alkalommal is elhalasztotta az előző pénzügyi évre vonatkozó beszámolójának közzétételét, az is kiderült, hogy a társaság könyvvizsgálója, az EY azt nem is volt hajlandó ellenjegyezni.

A pénz elment Ázsiába, de ott nem tudnak róla

A múlt szerdán aztán felrobbant az eddigi legnagyobb bomba: a Wirecard összesen 1,9 milliárd eurónyi készpénzzel nem tud elszámolni. Ezeket az összegeket állítólag a Fülöp-szigetekig lehetett (volna) követni, az ottani központi bank azonban világossá tette, hogy nem jelentek meg az ország pénzügyi rendszerében. A Wirecard vezérigazgatója, Markus Braun először még arról beszélt egy videóban, hogy cége maga is csalás áldozata lett, pénteken aztán beadta a lemondását.

Ahogy a kommentárok kiemelik, a hiány a Wirecard mérlegfőösszegének negyedére rúg, így az sem nagy meglepetés, hogy a frankfurti tőzsdén a társaság papírjai a múlt szerdai 104 eurós árfolyamról a csütörtöki bejelentések nyomán péntekre már 24 euróra zuhantak. Ez az összeomlás azt jelenti, hogy az egyik legígéretesebb európai fintech vállalat cégértéke két nap alatt 10 milliárd euróval csökkent. Összehasonlításképpen, az október végén kirobbant botrány idején a Wirecard még több mint 20 milliárd eurót ért, jelenleg pedig nem egész 3,2 milliárd eurón áll.

Visszatérve a fülöp-szigeteki banki alkalmazottakhoz kötött állítólagos csalásra, ez a feltételezés az ottani pénzintézetek nyilatkozatai alapján szinte azonnal megdőlt, és kiderült, hogy a Wirecard egyáltalán nem volt a szóban forgó bankok ügyfele – noha a külső auditornak ilyen dokumentumokat mutatott be. A hétvégi híradások már elsősorban a Wirecard bedőlésének járulékos veszteségeire koncentrálnak, ezek között a német tőkepiaccal szembeni bizalom megingására, nem utolsósorban pedig a rengeteget késlekedő BaFin elégtelen működésére.

A Wirecard eközben hétfő hajnalban újabb közleményt adott ki, amelynek értelmében a hiányzó 1,9 milliárd euró valószínűleg soha nem is létezett, egyben bejelentette, hogy visszavonja a 2019-es pénzügyi évről és a 2020-as első pénzügyi negyedévről szóló beszámolóit. A társaság a közlemény szerint éppen az üzletfolytonosság fenntartásának különféle lehetőségeit vizsgálja, beleértve a költségcsökkentést, a szervezeti átalakításokat, sőt egyes üzleti egységek eladását vagy megszüntetését is.