Gondolattal kommunikálhatnak a katonák, ha érdemi eredményre jut egy az amerikai hadsereg által is támogatott nemzetközi kutatási projekt. A C4ISRNET hadászati technológiákkal foglalkozó szaklap beszámolója szerint a hadsereg egyik kutatási részlege olyan technológiák kidolgozását támogatja, amely lehetővé tenné a gondolatátvitelt két ember között.
Az ARL-en belül (Army Research Laboratory, a hadsereg kutatási részlege) működő ARO (Army Research Office) azonban csak finanszírozza a futurisztikus kutatásokat. Magát a munkát a legnevesebb amerikai (többek között a kaliforniai UCLA és a Berkeley) és brit (Oxford, Imperial College) egyetemek konzorciuma végzi.
Jönnek a modern kecskebűvölők?
Az ARO azonban nem a legendás kecskebűvölők utódait keresik. Az egyetemi konzorcium a természetfeletti erővel rendelkező katonákat tömörítő Új Föld Hadsereg felállításánál szofisztikáltabb tervekkel állt elő, hogy kapjon is rá 6,25 millió dollárt. Az ötéves program első szakaszában a kutatók megkísérlik dekódolni az agy különféle jelzéseit. Ez lenne a kulcsa ugyanis a gondolatátvitellel történő kommunikációnak.
Emellett azt is lehetővé tenné például, hogy egy katonai egység parancsnoka (egy agy-gép interfész és egy számítógép közvetítésével) már akkor érzékelje a katonák fáradtságát és a veszélyesen magas stressz-szintjét, mielőtt az emberiben tudatosulna. Az agy ugyanis ilyenkor jól azonosítható jeleket ad ki. Vagy még továbbmenve: a katonák az agy-gép interfész segítségével hang nélkül, gondolatátvitellel tudnának kommunikálni. Sőt akár civil felhasználása is lehetne ezeknek a módszereknek: például színházban már az előadás közben megoszthatnák egymással az agyhullámaikkal összekapcsolódó nézők a látottakat anélkül, hogy másokat zavarnának a műélvezetben.
A hadsereget azért érdekli a kutatás, mert mind a néma kommunikáció, mind az agy szellemi-testi kimerültségre utaló riasztási jeleinek az értelmezése jelentősen növelnék a katonák biztonságát.
Az első eredmények egyébként már megvannak. A katonai szaklapnak a kutatás vezetője, Hamid Krim azt állította, hogy sikerült azonosítani és szétválasztani azokat az agyi jeleket, amelyek befolyásolják az ember cselekvést vagy viselkedését, és azokat, amelyeknek nincs ilyen közvetlen hatása.
A gondolatátvitelen alapuló kommunikáció megvalósításhoz azonban több problémát is meg kell oldani. Mindenekelőtt kell egy olyan megbízhatóan működő agy-gép interfész, amely a megfelelő jeleket el tudja juttatni egy feldolgozó egységnek, amely visszajelzést küldhet a jelet leadó embernek vagy társának (kommunikáció esetén).
Hiába olvasod, ha nem érted
A kutatásvezető szerint akár több tíz év is eltelhet, mire egy ilyen interfész elkészül. Az egy dolog, hogy speciális algoritmusokkal és bonyolult matematikai módszerekkel azonosították a mozgást irányító vagy a viselkedést szabályzó jeleket, de a jelek pontos megértéséhez még sok munkára lesz szükség. Egyelőre csak a mozgásjelek értelmezésében sikerült előbbre lépni. Ahhoz, hogy a módszer működjön, a jelek többségét dekódolni kell. Akkor már "szavakra" és "nyelvi szabályokra" lehet bontani, és kommunikációra alkalmas jelrendszer lesz. Így megvalósulhat az emberi agy és a számítógép közötti teljes duplex kommunikáció.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak