Részsikert ért el az Amazon a JEDI prejekttel (Joint Enterprise Defense Infrastructure) kapcsolatban. Jeff Bezos cégének, amely tavaly bíróságon támadta meg a 10 milliárd dolláros közbeszerzési döntést, sikerült kicsikarnia bírósági végzést a már aláírt szerződés felfüggesztésére. A szövetségi bíróság ideiglenesen függesztette fel, de az Amazonnak el is kell különítenie 42 millió dollárt az esetleges károk megtérítésére, ha a felfüggesztésre vonatkozó keresete megalapozatlannak bizonyul.

A két érintett cégnek egyébként a hónap végéig kell előadnia az álláspontját. A Microsoft és az USA védelmi minisztériuma is bírálta a döntést.

Frank Shaw, a Microsoft vállalati kommunikációért felelős alelnöke, a CNBC-nek cáfolta az Amazon vádját, miszerint nem szakmai döntés született. Shaw szerint alapos és tisztességes eljárásban nyerték el a megbízást, egyszerűen azért, mert a versenyben a Microsoft jobban teljesített. Lényegében ugyanerről beszélt a minisztérium szóvivője is, aki szerint a bírói döntés szükségtelenül lassítja a megkezdett modernizációs stratégia végrehajtását. A hír hatására a Microsoft árfolyama tegnap gyengülni kezdett.

A redmondi cég a per ellenére megkezdte a felkészülést a szerződés teljesítésére. Ennek keretében magasabb fizetést ígérve próbál átcsábítani nemzetbiztonsági átvilágításon átesett, magas biztonsági besorolással rendelkező szakembereket.

Eredetileg minden felhőszolgáltató rástartolt

A JEDI projekt egyik célja, hogy felhős szolgáltatások segítségével egyesítsék a különböző fegyvernemeknél felhalmozott információkat, hogy az amerikai hadsereg gyorsabban elmozdulhasson a félautonóm fegyverek és a mesterséges intelligencia alkalmazása felé. Mivel a szerződés értéke tíz évre 10 milliárd dollár, értelemszerűen a Google-től az Oracle-ön át az IBM-ig minden komolyabb infrastruktúrával rendelkező amerikai felhőszolgáltató rástartolt.

A Google azonban 2018-ban kiszállt a versenyből arra hivatkozva, hogy annak célja összeegyeztethetetlen a vállalat képviselte értékekkel. Bár az IBM és az Oracle kitartott, azt lehetett sejteni, hogy a Google kiesése után a verseny a két legnagyobb szolgáltató, az Amazon és a Microsoft között dől el.

Az Amazon akkor még joggal érezhette magát nyeregben, hiszen régóta fontos szállítója volt a kormányzatnak, és van gyakorlata a védelmi terület speciális igényeinek a kiszolgálásában. 2014-ben indították a titkosszolgálati szervezetek kiszolgálására a Top Secret Region szolgáltatást, majd 2017-ben a minden kormányügynökség számára elérhető Secret Region is elindult.

Ezért is okozott némi meglepetést, hogy végül a Microsoft nyert. Az Amazon már akkor bírálta a döntést: ha tisztán a szakmai tartalmat vizsgálják, más lett volna az eredmény – állította a cég.

Azonnal ellentámadásba lendültek

Bezosék decemberben lendültek ellentámadásba: bíróságon támadták meg a határozatot. A bírósági keresetben arra hivatkoztak, hogy Donald Trump a háttérben személyes okokból indított támadásokat az Amazon pályázata ellen, azaz politikai szempontok miatt maradtak alul a Microsofttal szemben. A héten kiderült: az Amazon szeretné elérni azt is, hogy a perben hallgassák meg tanúként az elnököt, hogy kiderüljön, milyen hatással volt a döntésre, valamint hasonló okból Mark Esper védelmi minisztert és elődjét, a posztról 2018 végén távozott James Mattist.

Az egész ügy pikantériája, hogy az Amazon jelenlegi vezető szóvivője, aki erről a CNBC-nek beszélt, az a Jay Carney, aki húsz évnyi újságíróskodás (Time Magazine) után az előző elnök, Barack Obama sajtótitkára volt 2015-ig, amikor is az Amazonhoz igazolt.

Az amerikai sajtó egy része egyébként tényként kezelte, hogy a szakmai szempontok mellett személyes érzelmek is közrejátszhattak a döntésben. Közismert ugyanis, hogy Donald Trump elnök meglehetős ellenszenvvel viseltetik az Amazon-vezér iránt. Bezos ugyanis a tulajdonosa annak a The Washington Postnak, amelyet az elnök rendszeresen megvádol hírhamisítással.