Saját blogján jelentette be az egyik legígéretesebb magyar startup, hogy nem folytatja a pilótáknak szánt okosszemüveg fejlesztését. A poszt részletesen taglalja az okokat.
Hirdetés
 

Terjedelmes posztban jelentette be az Aero Glass fejlesztőcsapata, hogy leállítják a további fejlesztéseket. A startupot egy magyar és egy amerikai fejlesztő, Maróy Ákos és Jeffrey Johnson hozta össze. Maróynak a hobbija volt a repülés, míg Johnson pedig térinformatikai fejlesztőként hozta az iparági tapasztalatait. Johnson ugyanis több éven át részt vett az amerikai és európai légügyi hatósági által összehozott AIXM (Aeronautical Information Exchange Model) kidolgozásában.

A leállás oka röviden elintézhető lenne azzal, hogy elfogyott a pénz, és a fejlesztők nem találtak befektetőt a folytatáshoz. Az okok azonban Maróyék szerint összetettebbek, ezért is taglalták a bezárást hátterét egy gigaméretű posztban.

Visszájára fordult, ami az elején jó ötletnek tűnt

Az Aero Glass lényegében egy okosszemüveg lehetőségeinek továbbgondolása pilótákra szabva. Pontosan ugyanazt a lehetőséget látták meg az okosszemüvegben 2013-ban, amivel a Google és több más gyártó, többek között a Lockheed Martin is kísérletezett: a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) révén valós – és hasznos – feladatra alkalmazni.

Maróy Ákos a CIO Hungaryn

Az Aero Glass egyik alapítója, Maróy Ákos Tapolcán a CIO Hungaryn is előad április 19-én. Ha érdekli a startup cég története, ott személyesen is kérdezheti.

Az Aero Glass a pilótáknak ad úgy információkat, hogy azok azonnal a valós tér megfelelő helyén jelennek meg, így a műszerekről leolvasható információt és a pilóta által látott környezetet nem kell összeegyeztetni. Ezáltal a pilóta gyorsabban tud reagálni minden helyzetre. (A szemüveg működéséről elég jó képet ad a cikk végén található videó). Bár az Aero Glass úgy futott, mint repülési segédeszköz, a cél egy ennél általánosabban használható eszköz volt.

Az elején kifejezetten jó ötletnek tűnt, hogy a légiközlekedést választották kiinduló pontnak. Egyrészt Maróynak pilótaként ehhez a területhez személyes kötődése is volt, másrészt tesztkörnyezetnek is ígéretes volt, mivel a pilótáknak folyamatosan kell nagyon sok adatot feldolgozniuk. De épp ezek váltak később a projekt hátrányává – írják a posztban. A befektetők egyszerűn elkönyvelték pilótaszemüvegnek a fejlesztést. A légi közlekedést azonban csak réspiacnak tekintetteék annak ellenére, hogy óriási a gazdasági hatása (a bejegyzés szerint 2700 milliárd dollár).

Az Aero Glass egyébként gyártásara érett állapotban volt, ám épp az egyik legtőkeigényesebb szakaszra, a gyártás beindítására, az értékesítési hálózat felépítésére nem sikerült befektetőt találni.

Ahogy a fejlesztők látják...

A poszt hosszan taglalja a kudarc okait (akit érdekel – tanulságos történet –, olvassa el az eredeti posztot), ezek összefoglaltuk pontokba szedve.

1. A kockázati befektetők egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a komplexebb ötletekkel.

2. A befektetők bevonása rendkívül lassúak folyamat. Maróyék erre példaként azt hozzák fel, hogy a rendkívül bürokratikus Horizont 2020 programból kapott támogatáshoz sokkal rövidebb idő alatt hozzájutottak, mint amennyi idő alatt végre tudtak hajtani egy tőkebevonást.

3. A fejlesztők úgy érzik, túl korán jött az ötletük. A piac még nem érett meg rá (végül is volt már ilyen, például az érintőképernyővel)

4. Etikátlanul viselkedtek és gyengén teljesítettek az alvállalkozóik, bár a szöveg utal arra is, hogy ennek részben az volt az oka, hogy ezek menedzselésre nagyon kevés erőforrásuk volt (értsd: nem tudtak minden alvállalkozó mögé állítani egy hajcsárt).

Mindent összevetve Maróyék úgy látják, a piaci tendenciák azt mutatják, helyes volt a víziójuk, és remélik, hogy valaki megvalósítja majd azt, ami nekik nem sikerült.

Piaci hírek

Drágálljuk őket és félünk tőlük, de nagyon érdekelnek

Természetesen az okos otthoni eszközökről van szó, amelyekkel kapcsolatban itt a legújabb fogyasztói felmérés.
 
Hirdetés

Megvédhetjük adat-önmagunkat?

Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, ami miatt új játékszabályokat kell írnunk. Erről is szól majd a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb, megújult ITBN CONF-EXPO.

Hirdetés

Így tervezzünk IAM projektet – A kiemelt jogosultságok menedzsmentje

A kiemelt jogosultságok kezelésének legégetőbb kérdései, hogy hol vannak az informatikai rendszerek kritikus pontjai, kiknek van hozzáférése ezekhez, illetve mennyire tartjuk lojálisnak őket ahhoz, hogy rájuk bízzuk az érzékeny adatainkat és az üzletmenet folytonossága szempontjából létfontosságú rendszereink működését.

Az IT feladata a technológiahasználat leegyszerűsítése – lenne. A technológiához való hozzáférés biztosítása és felügyelete azonban megbonyolítja a dolgokat. Vajon át lehet vágni a gordiuszi csomót?

a melléklet támogatója a Balasys

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP NOW Hungary:
technológia és HR-víziók

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.