Komoly fordulat jöhet a mobilos világban azzal, hogy a Bloomberg értesülései szerint az Apple után a Google is szigoríthatja szabályait annak érdekében, hogy harmadik szereplőkhöz ne juthassanak könnyen egyének beazonosítására, tevékenységének követésére alkalmas információk.

Azért a kecske sem marad éhen

A lap forrásai ugyan őrült sok dolgot nem árultak el a megszellőztetett módosításról, annyi mindenképpen kirajzolódott, hogy a Google-nél az Apple drákói megoldásához képest inkább egyfajta köztes megoldásban gondolkodnak.

Egyfelől a felhasználók közül egyre többen aggódnak személyes adataik kezelése miatt, ami jól látszik például azon, hogy mennyire megégette magát a Facebook, amikor a tulajdonában lévő WhatsApp felhasználási feltételeinek módosítását erőszakosan és gyorsan próbálta átvinni. A személyes adatok védelme, az emberek digitális lenyomatának kezelése már a szabályozók és a politika szinterén is gyakran megforduló téma, így az ezeket az információkat kezelő, használó cégek sem remélhetik, hogy az eddigi "vadnyugati életmód" sokáig fenntartható lenne. 

Másrészt viszont a digitális nyomkövetés a hirdetők egyik legkedveltebb fegyvere, amellyel ideális esetben pontosan azokat tudják megtalálni ajánlataikkal, akiket az adott termék vagy szolgáltatás érdekelhet. Ennek elvétele érthetően felzaklatná a szinte kizárólag reklámok értékesítéséből élő Google ügyfeleit, így a keresőóriásnál tojásokon lépkedve próbálnak eljutni a kívánt célig.

Ez a Bloombergnek súgó informátorok szerint filozófiáját tekintve valami olyasmi lenne, mint a Privacy Sandbox projekt keretében készülő, nemrégiben részletesebben is felvázolt cookie-kezelő rendszer. Utóbbi lényege, hogy a Google a böngészőkben használt, harmadik felektől származó cookie-kat kivezetné, ám mellette adna is valamit a hirdetőknek. A Federated Learning of Cohorts (FLoC) elnevezésű megoldás lényege, hogy egyedi felhasználók helyett azonos érdeklődésű emberek nagy csoportjaira koncentrál. Így a hirdetők egyének helyett bizonyos témákhoz hasonlóan viszonyuló köröket érhetnek el. Tesztek alapján ez a módszer átlagosan mindössze 5 százalékkal csökkenti a cookie-alapú targetálás, pontosabban a konverzió hatékonyságát.

A Facebook és a betonfal

Hogy a témával kapcsolatos keményebb fellépés milyen következményekkel jár, arra ott van az Apple esete. Cupertino eredetileg az iOS 14 tavalyi debütálására időzített egy új szabályzatot, amely az App Store kínálatában megtalálható alkalmazások adatkezelését szigorítja. Ezt azonban a nem éppen simulékonyságáról híres Apple végül idénre halasztotta azzal a magyarázattal, hogy a partnereknek több időt szeretne szánni a felkészülésre.

Valószínűleg a világ összes ideje sem lett volna elég ahhoz, hogy például a Facebook tapsikolva álljon a szigorításokhoz. A közösségi óriás hatalmasra hízott hirdetési motorjának ugyanis elengedhetetlen alkatrészét képezik a személyes adatok, amelyekhez az új rendszerben csak előzetes hozzájárulással juthat. Habár nem minden mobilos aggódik azon, hogy a nagy internetes cégek minden lépéséről tudnak, már az is dollármilliárdokban mérhető kiesést okozhat a Facebooknál, ha csak egy kisebb tábor tiltja le az adatporszívózást.

A fentiek miatt nem lehet csodálkozni azon, hogy Mark Zuckerberg minden lehetséges platformon és fronton megpróbál kikelni a döntés ellen. Nemrégiben a Facebook negyedéves jelentésekor igyekezett a vállalat alapítója bizonygatni, hogy az Apple lépése nyomorba taszítja a kisvállalkozásokat, és egyébként is teljesen versenyellenes gyakorlatnak minősül. A cég korábban a nyomtatott sajtóban is megjelentetett hirdetéseket, hogy tájékoztassa a nagyközönséget a témával kapcsolatos álláspontjáról. A legfrissebb fejlemény pedig az, hogy a Facebook az alkalmazásain belül is megjelenít egy plusz információs panelt, amelyben arra kéri a felhasználókat, hogy engedjék meg személyes adataik üzleti célú kezelését, mert azzal mindenki jól jár. A Facebook például biztosan.