A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) évek óta végez átfogó, országos kutatásokat azért, hogy a hatóság pontosabban lássa és megértse a felhasználók szokásait és véleményét, illetve megbízható becsléseket tudjon adni ezek várható időbeli változásaira, a piacon prognosztizálható trendekre. A héten publikált legfrissebb jelentés a hazai lakosság vásárlási, bankolási és ügyintézési szokásait vizsgálta, pontosabban azt, hogy ezekben milyen arányt képvisel az internet használata.

A netes vásárlás már a kisujjunkban van

A koronavírus-járvány Magyarországra érkezése, majd a kijárási korlátozások bevezetése után jelentősen megnőtt az igény a digitális vásárlás, fizetés, ügyintézés iránt. Az NMHH legutóbbi felmérése még 2019 novembere és decembere között készült, de az adatok szerint az átállás a digitális ügyintézésre a népesség nagy részét nem érte felkészületlenül. 2019 végén ugyanis már több mint 6,5 millióan interneteztek Magyarországon legalább heti rendszerességgel, és közülük szinte mindenki – 93 százalékuk – valamennyire járatos volt már a mindennapi ügyeinek internetes megoldásában.

A felmérés négy területet vizsgált a 16 év feletti magyar lakosság körében: a vásárlást és annak kiegészítő tevékenységeit, a bankolást, a hivatalos ügyek intézését és a fizetést. Ezek közül a legelterjedtebb a vásárlás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek voltak, például az árukészlet és a termékek vagy szolgáltatások részleteinek böngészése, ellenőrzése, eladási hirdetések olvasása, valamint apróhirdetések megjelentetése – a netezők 90 százaléka bonyolított le ilyen tevékenységet. A felmérés eredményei szerint 2019 második felében a hazai internetezők közül tízből heten vásároltak árut vagy szolgáltatást, ketten csak az árukínálatot, hirdetést nézték meg online, de nem interneten rendelték meg az árut, további egy fő pedig se nem vásárolt, se nem nézelődött.

A vizsgált féléves időszakban online bankolt az internetezők 60 százaléka, 53 százalékuk a neten keresztül fizetett valamiért, 52 százalékuk pedig ügyintézett. Az interneten vásárlók háromnegyede online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, tehát a netes fizetési alkalmazások magas arányban nyerik el a felhasználók bizalmát, a vásárlók meg merik adni a bankkártyájuk adatait.

Végzettségből adódó különbségek

A bankolás, a hivatalos ügyek intézése és az online fizetés elterjedtsége erősen összefügg az internetezéssel aktívan töltött idővel, az internethasználati jártassággal, a nethez való személyes kötődéssel és a használt közösségi oldalak számával. Ugyanakkor a legerősebb összefüggést az internetezők iskolázottsága adja, a bankolásnál pedig megjelenik az internetezők szubjektív anyagi helyzete is, vagyis, hogy saját megítélésük szerint mennyire élnek jól. Az online vásárlók közül például a diplomások 89 százaléka online is fizetett a megrendelt áruért vagy szolgáltatásért, míg a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek a fele, de a szakmunkásoknak is csak a 64 százaléka. Hivatalos ügyet a diplomás netezők 71 százaléka intézett, míg a legalacsonyabb végzettségűeknek csak egynegyede és a szakmunkásoknak is mindössze 40 százaléka. Internetes bankolást a diplomások 80 százaléka végzett, az érettségizettek kétharmada, a szakmunkások között azonban már csak 47, míg az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében 30 százalékuk.