A Blocks Wearables legutóbb tavaly októberben hallatott magáról, amikor az Intel Make It Wearable versenyén bejutott a legjobb 10 közé. Azóta kiderült, hogy a fődíjat ugyan nem ők nyerték, de a kapott 50 ezer dollárt felhasználva sokat haladt előre a projekt, és új megállapodások születtek a moduláris okosórával kapcsolatban.
Az egyik lényeges történés, hogy az órába a Qualcomm Snapdragon 400-as lapkája kerül, amit egyébként a Computexen jelentettek be a felek. A másik meglepő momentum, hogy a korábban rebesgetett Tizen helyett még csak nem is az Android Wear, hanem egy komplett mobilos OS, a Lollipop adja majd az alapokat, ami azt vetíti előre, hogy egy átlag okosóránál sokkal több lehetőséget tartogat a Blocks.

Az ötlet a Project Ara, a Moscase, vagy épen a Nexpaq projektekhez hasonlóan azt veszi célba, hogy az óra alaptudása különböző extra modulokkal váljon bővíthetővé. A fő egység tartalmazza a Bluetooth és WiFi modult, a mikrofont, a mozgásérzékelőt, és ehhez hasonló fontosabb komponenseket (pl. akkumulátor), az extra lehetőségeket pedig a szíj elemei hordoznák.
A jelenleg nyilvános tervek és ábrák szerint a szíj úgynevezett héjakból (shell) állna össze, amelyek mindegyike hordozhat valamilyen plusz funkciót. A kínálatban megtalálható az ujjlenyomat-olvasó, a flash memória, egy SIM kártya nyílás, vagy az NFC, ami az érintés alapú fizetést tenné lehetővé. A brit cég megállapodott egy helyi, ékszerek tervezésével foglalkozó vállalkozással is, akik különleges szíjakkal szállnának be az egész buliba.
A Blocks tehát a legjobb úton halad afelé, hogy valós termék váljon belőle, és ahogy a hasonló esetekben megszokhattuk, ők is a közösséget hívják segítségül. A közösségi finanszírozási kampány valamikor a nyár folyamán indul el, amiről mi is beszámolunk majd.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?