Ahogy az emberek a munkájukban egyre inkább az MI-alapú eszközökre hagyatkoznak, úgy alkalmazzák egyre kevésbé a kritikus gondolkodást, ami kognitív képességeik romlásához vezet – állapítja meg a Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem kutatóinak nemrégiben közölt tanulmánya. A szerzők ironikusnak nevezik, hogy a rutinfeladatok automatizálásával az emberi felhasználókra csak a kivételek kezelése marad. Ez a fajta tehermentesítés azonban megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy rendszeresen próbára tegyék ítélőképességüket és edzésben tartsák "kognitív izomzatukat", ami így lassan elsorvad, és alkalmatlanná válik az említett kivételek kezelésére is.

A kutatás során tudásmunkások szolgáltattak első kézből példát a generatív mesterséges intelligencia használatára, nyilatkozva arról is, hogy mennyire bíznak meg az MI-eszközökben az adott munkafeladatok elvégzése során, illetve mennyire bíznak saját magukban az eredmények értékelésekor vagy a szóban forgó feladatok MI-támogatás nélküli elvégzésekor. Összességében kiderült, hogy amikor a felhasználók kevésbé bíznak a mesterséges intelligencia kimeneteiben, akkor kritikusabban gondolkoznak, és jobban hisznek benne, hogy képesek értékelni és javítani a kimenetének minőségét, enyhítve azok nemkívánatos következményeit.

Mivel azonban a felhasználók kognitív erőfeszítései a végrehajtásáról a felügyeletre terelődik, az MI javíthatja ugyan a hatékonyságot, de ezzel párhuzamosan csökkentheti a kritikus elkötelezettséget a rutinszerű vagy kisebb téttel bíró feladatoknál. Ez a kutatók szerint hosszabb távon aggasztó az MI-re való túlzott ráutaltságot és a problémamegoldó képesség gyengülését tekintve. Azt már ennek a felmérésnek a során is megállapították, hogy a generatív MI-eszközökkel dolgozó felhasználók kevésbé változatos eredményeket produkálnak ugyanazokban a feladatokban, ami az MI-re vonatkozó "személyes, kontextuális, kritikus és reflektív megítélés" hiányát tükrözi.

Nem a technológia hibája, ha rosszul használjuk?

A 404 Media beszámolója a dokumentum kapcsán azt is kiemeli, hogy a különböző körülmények (időkényszer, feladatok fontossága stb.) különböző késztetést jelentenek a kritikus gondolkodásra, így az MI-eszközöket nem érdemes egybites módon hasznosnak vagy károsnak értékelni. Ahogy a kutatók megjegyzik, a generatív MI csak a legújabb dolog azoknak a technológiáknak a hosszú sorában, amelyek hatással voltak az emberi gondolkodásra: a történelem során az írást, a nyomtatást, a számológépeket vagy az internetet is hasonló kritikával illették, és minden esetben az volt a tanulság, hogy a helytelenül használt technológiák valóban rombolják a kognitív képességeket.

Banális példa, hogy ma már mindenki különös nyűgnek érezné, ha több tucat telefonszámot kellene fejben tartania, miközben ez teljesen természetes dolog volt a mobiltelefonok előtt. Tavaly ilyenkor két hasonló kutatásról is beszámoltunk, amelyek bemutatták, hogy a rosszul alkalmazott MI-eszközök hogyan rontják a memóriát, hogyan tesznek hajlamossá a halogatásra, és milyen kockázatokat hordoznak az agy magasabb rendű végrehajtó funkcióinak fejlődésében. Ezek szerint az a nagy újdonság az MI-technológiában, hogy a korábbiakkal szemben nem csak támogatják a döntéshozatalt, hanem mindent el is végez helyettük az ötleteléstől egészen a megoldások kidolgozásáig.

A mostani tanulmányról szólva érdemes megjegyezni, hogy a Microsoft az OpenAI legnagyobb befektetőjeként elkötelezett a generatív MI-eszközök használata mellett. A 404 Media is ezzel a felütéssel foglalja össze, hogy a szerzők milyen tanácsokat adnak a mesterséges intelligencia kockázatmentes bevezetéséhez: szerintük olyan megoldásokat kellene fejleszteni, amelyek bizonyos funkciókon keresztül a felhasználók tanulását támogatják, és ösztönzik a kritikus gondolkodást is az érvek elemzésével vagy például az információt hitelesítő kereszthivatkozásokkal. Ebben tehát egy motivációt erősítő megközelítést választanának, ami partnerként pozícionálja az MI-t a képességfejlesztésben.