Az átlagembernek is fel kell ismernie a generatív MI túlhasználatának árnyoldalait. Bár ezek az eszközök kényelmesek, olyan negatív hatásaik is lehetnek, mint például a kóros halogatás, az emlékezetvesztés vagy a tanulmányi eredmények romlása – idézi a PsyPost cikke Muhammad Abbast, a pakisztáni FAST magán-kutatóegyetem professzorát, a februárban bemutatott kutatás egyik szerzőjét. A tanulmányban a generatív mesterséges intelligencia használatának okait és következményeit vizsgálták a felsőoktatásban tanulók körében, miután a tudósok azt találták, hogy már saját diákjaik közül is sokan fordulnak a chatGPT-hez.

Abbas szerint elmúlt évben egyre többen, ráadásul egyre kritikátlanabb módon támaszkodtak az MI-alkalmazásokra az általa vezetett feladatok és projektek során. A több száz egyetemista és doktorandusz bevonásával végzett felmérés pedig igazolta azt a nem meglepő feltételezést, hogy "csökkennek a ChatGPT használatával túlzásba eső diákok kognitív erőfeszítései." Utóbbiak elsősorban a nagy tanulmányi terheléssel és állandó időzavarral küzdő hallgatók köréből kerülnek ki, míg "a jutalmakra érzékenyebb" (vagyis jobb eredményekre törekvő) diákok között kevesebben hajlamosak a generatív MI használatára.

Sok lehet a jóból

A PsyPost szerint lehetséges persze, hogy a ChatGPT gyakori alkalmazása és negatív hatásai között kétirányú kapcsolat áll fenn: könnyen elképzelhető, hogy valaki eleve azért veti be a chatbotokat, mert már rossz jegyei vannak. A kutatás során feldolgozott adatok egyébként önbevallásból származnak, de ez nem jelenti, hogy nincs szükség óvatosságra a ChatGPT kezelésével az oktatásban. Különösen, hogy a tanulmányban nem állapítanak meg érdemi összefüggést a tudományos munka minősége iránti elkötelezettség és a ChatGPT használata között, vagyis az ilyen aggályok nem feltétlenül befolyásolják a felhasználók döntését.

Februárban mi is beszámoltunk a PsyPost egy másik, hasonló tárgyú cikkéről, amelyben a mexikói Monterrey Egyetem neuropszichológiai professzora figyelmeztetett az egyre fejlettebb MI-alkalmazások kockázataira az agy magasabb rendű végrehajtó funkcióinak fejlődésében. Ennek alapján a ChatGPT-hez hasonló technológiák első ízben biztosítanak olyan eszközöket az embereknek, amelyek nem csak támogatják a döntéshozatali folyamatokat, hanem mindent el is végeznek helyettük az ötleteléstől egészen a megoldások kidolgozásáig, a "kognitív tehermentesítésnek" ez a szintje pedig elsorvaszthatja döntési képességeinket.