Komoly kardcsörtetésbe kezdett az Egyesült Államokban a zeneipar, amelynek hátterében természetesen a pénz áll. Pontosabban annak csökkenése. A zenei kiadókat tömörítő országos szövetség (NMPA) a felügyeleti hatóság szerepét betöltő Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) fordult panasszal [PDF], mert meglátásuk szerint a Spotify egy átlátszó manőverrel igyekszik csökkenteni azt az összeget, amelyet jogdíj címén a zeneszámok streamingeléséért fizet.

Trükkös csomagok, csomagos trükközés

A történet az USA-ban még tavaly novemberben kezdődött, amikor a svéd zenei szolgáltató az előfizetői csomag tartalmát hangoskönyvek limitált idejű lejátszásával egészítette ki. Az addig csak az Egyesült Királyságban és Ausztráliában éles rendszerben a felhasználók automatikusan hozzáférnek sok tízezer hangoskönyvhöz, amelyekből havonta 15 órányit hallgathatnak meg. És közben ugyanazt az előfizetői díjat fizetik, mint korábban.

Aztán alig néhány hónapra rá, a Spotify előállt egy külön hangoskönyvekre specializált csomaggal is. A havi 10 dollárért kínált verzióhoz nem jár semmi zenei többlet, ellenben könyveket is pont ugyanannyi ideig (15 óráig) lehet vele hallgatni, mint az akkoriban Amerikában 11 dollárért kínált prémium előfizetéssel.

A mostani beadvány közvetlen előzménye pedig az volt, hogy a Spotify szűk egy év alatt a második áremelését jelentette be az USA-ban, így az egyéni csomagok immár 12 dollárba kerülnek. Az NMPA pedig úgy gondolja, hogy ebből az emelt összegből a tagjainak nem több, hanem kevesebb fog jutni, mivel a Spotify a prémium csomaghoz önkényesen csomagolt és külön nem lemondható hangoskönyvekre hivatkozva csökkenti a kiutalt jogdíjakat.

Ellenérdekelt felek

Hogy mennyire nem babra megy a játék: az FTC mellett számos tagállam főügyészéhez is beadvánnyal forduló NMPA számításai szerint csak az új rendszer első évében 150 millió dollárral rövidítheti meg tagjait a zenei szolgáltató. A szövetség nemes egyszerűséggel "szemfényvesztésnek" nevezi a cég üzletfejlesztését, mivel a külön hangoskönyves csomagot meglátásuk szerint kizárólag azért indította a Spotify, hogy jogalapot szolgáljon a zenei jogdíjak csökkentésére.

A svéd vállalat a történtekre reagálva közölte, hogy "gyors megoldást" vár, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyekben a kiadók és a streamingszolgáltatók "évekkel ezelőtt megállapodtak és ünnepeltek".

_{(Illusztráció: Spotify)}