Kínában kedden tették közzé az első, kifejezetten a virtuális valósággal (VR) foglalkozó cselekvési tervet, amelyben az egyik megfogalmazott elvárás legalább 25 millió VR-eszköz szállítása lenne 2026-ig. Az ország tizennegyedik ötéves tervében a virtuális valóságot is a digitális gazdaság kulcsfontosságú ágazatai közé sorolták, és az erre vonatkozó, több mint 350 milliárd jüanos (nagyságrendben 20 billió forintos) forgalmat célzó programot öt pekingi minisztérium készítette el az ipari és informatikai tárca vezetésével. A Reuters beszámolója alapján a dokumentum a kiterjesztett valóságot (AR) és a kevert valóságot (MR) is belefoglalja a virtuális valóság meghatározásába.

Maga a terv már a kormányzat azon törekvését tükrözi, hogy Kína nemzetközi vezető szerepre jusson a virtuális technológiák területén is, ennek érdekében pedig részletes célokat határoz meg. Igaz, a hírügynökség szerint nem teljesen világos, hogy a 25 milliós volumen az éves vagy a mától 2026-ig akkumulált szállításokra vonatkozik. Összehasonlításképpen, az IDC piackutató becslése szerint idén 11 millió ilyen eszközt szállítanak majd világszerte, és az év első felében valamivel több mint félmillió darab AR vagy VR headset származott valamilyen kínai gyártótól.

Csipekre ehhez is szükség lesz

Az iparág teljes forgalmának 350 milliárd jüanra növelése a hardver- és szoftvereladásokat is magában foglalja. A tervben arról is szó van, hogy Kínának 2026-ig 100 hazai vállalatot kell felnövesztenie és 10 közszolgáltatási platformot kell létrehoznia a szegmensen belül. A Reuters egy pekingi agytröszt ugyancsak kedden közzétett jelentését is idézi, amelynek értelmében a cselekvési tervet az amerikai és dél-koreai kormány motivációival összefüggésben érdemes értékelni, miután a globális technológiai óriások (a Meta, a Microsoft, az Apple, a Google, de akár a kínai Tencent) mind a virtuális valóság lehetőségeinek gyors kiaknázására törekednek.

Mint ismeretes, Kína már a saját hi-tech félvezetőipar kifejlesztését is stratégiai kérdésnek tekinti, ebben azonban az Egyesült Államok egyre komolyabb ellenállásával szembesül. Az amerikaiak egyre aggasztóbbnak tartják a kínai technológiai ambíciókat a szuperszámítógépek vagy a mesterséges intelligencia fejlesztésében, amelyek mások mellett összefüggnek a versenytárs katonai vagy hírszerzési képességeinek erősödésével is. Legutóbb a félvezetőipari gyártásban alkalmazott technológiákra vetettek ki széles körű exporttilalmat, bizonytalanságot teremtve a harmadik országokból irányított vállalatok nagyszabású kínai műveleteivel kapcsolatban is.