A TikTok hálózatát is üzemeltető kínai ByteDance a félvezetőipari fejlesztésekbe is beszállna, ezen belül is az ARM alapú szervercsipekre koncentrálva kutatásait. A Reuters bennfentes információi alapján a társaság tervei még a kezdeti szakaszban járnak, de azt korábban maga a ByteDance is megerősítette, hogy létrehozott egy dedikált munkacsoportot a mesterséges intelligenciát támogató csipek vizsgálatára. A hírügynökség ennek kapcsán felidézi, hogy nemrég a cég oldalain is megjelent egy tucatnyi újabb, kifejezetten félvezetőipari kompetenciákat felvonultató új pozíció.
Az amerikai technológiai importtól, így például a Qualcomm vagy az Nvidia technológiáitól való függőségre jellemző, hogy jelenleg Kína számít a legnagyobb félvezetőipari vásárlónak, miközben a Huawei elleni tengerentúli szankciók is megmutatták, hogy a legnagyobb piaci szereplőket is meg tudja bénítani a behozatal korlátozása. Az ICInsights staisztikája szerint tavaly a csipek kínai eladásainak értéke 143 milliárd dollár körül lehetett, ebből azonban kevesebb mint 23 milliárd dollárt tett ki a hazai gyártású termékek aránya.
A ráta még kedvezőtlenebb, ha a Kínában kínai központú vállalatok által szállított csipeket nézzük, mivel ezek forgalma 8,3 milliárd dollár volt, ami a teljes piac nem egész 6 százalékának felelt meg. Kínát egyelőre az Egyesült Államok, Dél-Korea vagy Japán is megelőzi a hazai fejlesztésű megoldások tekintetében, az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háború pedig további lökést adott annak, hogy a függőség csökkentésének jegyében egyre több technológiai nagyvállalat vágjon bele saját csipek tervezésébe.
A Baidu már azon dolgozik, hogy önálló cégbe szervezze és piacosítsa csiptervező üzletét, amelybe egy tegnapi bejelentés szerint sikeresen bevont újabb 2 milliárd dollárnyi befektetői tőkét. Az Alibaba is saját megoldásokat fejleszt cloud computing rendszereinek kiszolgálásához, sőt az egyik legértékesebb startup, a SenseTime is MI csipek tervezésébe kezdett, miután az amerikaiak technológiai feketelistáján találta magát. A ByteDance egyelőre nem kommentálta a Reuters értesüléseit, de a társaság pontosan beleillene az előzőek sorába.
Eközben ugyancsak a ByteDance-nél
A Financial Times eközben arról számolt be, hogy a ByteDance egy belső fejlesztésével a következő iOS kiadás adatvédelmi szabályzatának változását próbálja semlegesíteni. Ez a korábban többször is beharangozott módosítás többek között azzal jár majd, hogy az App Store-ban elérhető programok többé nem férhetnek majd hozzá szabadon a felhasználók IDFA (Identifier for Advertisers) azonostójához: mindene setben engedélyhez kötik a felhasználók viselkedésének, alkalmazáshasználatának vagy útjának vizsgálatát a különböző appok és webhelyek között.
A módosítás értelemszerűen sok millárd dolláros hullámokat vet majd az online hirdetési piacon, mivel nem csak a józan ész, de a különféle felmérések is azt jósolják, hogy a felhasználók túlnyomó többsége nem adja majd hozzájárulását a követéshez. A Facebook például minden lehetséges platformon ágál az új szabályok ellen, még újsághirdetéseket is megjelentetett, amelyekben a kisebb online vállalkozásokért aggódik, cégeket, magát az internetet félti, és azzal vádolja az Apple-t, hogy egyszerűen csak többet akar keresni mások kárára.
Az érintett platformok persze gőzerővel keresik a megoldást a közelgő katasztrófára, ami a ByteDance esetében egy CAID néven hivatkozott rendszer kifejlesztése. A Financial Times szerint ezt már több technológiai cég és hirdetési kiszolgáló teszteli odahaza, Kínában, és a jövőben az IDFA helyébe léphetne. A CAID a lap beszámolója alapján nem alkalmas a felhasználók egyértelmű azonosítására, így nem csak az Apple szabályzatát kerülné meg, de egy olyan szürke zónában működne, amivel a társaságnak a továbbiakban sem lesz egyszerű bármit is kezdenie.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak