Évek óta óriási huzavona folyik azzal kapcsolatban, miként lehetne a jellemzően globálisan és online értékesítő technológiai mamutcégeket valahogy rászorítani arra, hogy ott is járuljanak hozzá valamennyire a közteherviseléshez, ahol a forgalom realizálódik. Ezek a vállalatok ugyanis szeretik maximálisan kihasználni a nemzetközi adópolitika szövevényes hálózatában megbújó kiskapukat. A tehetséges pénzügyi szakembereknek hála pedig a globálisan keletkező sok milliárd dolláros forgalom után csak elhanyagolható mennyiségű adóval kell számolni egy-egy adóparadicsomban.

Valaki fizetni fog, csak éppen...

Az alapjában csak nemzetközi összefogással felszámolható problémakört ugyanakkor egyes országokban már megpróbálják helyi szinten kezelni. Ilyen például az Egyesült Királyság is, ahol a Google-nek egy idén áprilisban életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően 2 százalékot kell befizetnie a közös kasszába az ott keletkezett hirdetési bevételei után.

Csakhogy mindezt láthatóan esze ágában sincs a keresőóriásnak a profitjából kigazdálkodni. Egy a hirdetési partnereknek küldött tájékoztató levél szerint novembertől több országban is extra költséggel kell számolniuk a hirdetőknek. Az Egyesült Királyság mellett egyébként Ausztriában és Törökországban is érvénybe lép a plusz teher. Utóbbi mértéke országfüggő, és nem teljesen véletlenül nagy korrelációt mutat az említett régiókban bevezetett digitális adók nagyságával.

A briteknél 2 százalékkal nő majd az alapszámla, az osztrákoknál pedig 5-tel (Ausztriában pont ennyi a digitális szolgáltatások után fizetendő különadó). Törökország kicsit egyedi, mivel az ottani szabályozás több tényezőtől függően állapítja meg az adóteher mértékét. A törvény a Google szerint annyira összetett, hogy csak 5 százalékos áremeléssel lesz majd képes megfelelni neki. A cég egyébként nem is árul ebből a szempontból zsákbamacskát, hiszen az országspecifikus díjak bevezetését az ott életbe lépő adótörvényekkel indokolta.

Kísértetiesen hasonló módon járt el az Amazon is. A webkereskedelem és cloud királya augusztusban jelentette be, hogy szeptembertől 2 százalékkal megemeli az árát az Egyesült Királysághoz köthető szolgáltatásainál. Ide tartoznak például a kereskedelmi partnereknek felszámított jutalékok vagy tárolási díjak is.

Nem egyszerű ügy

Miközben a techóriások riasztóan nagyra híznak a koronavírus okozta gazdasági krízis kellős közepén, a világ országainak kormányai egyelőre csak cívódnak arról, miként lehetne rendezni a kérdést. A legnagyobb gond, hogy a leginkább amerikai cégekhez köthető problémát a Trump-adminisztráció agresszív fellépéssel igyekszik átpolitizálni nemzeti érdekvédelmi üggyé. A franciáknál elfogadott adók hírére az USA elnöke azonnal büntetővámokat lengetett be, aminek következtében egy ideig mindkét fél jegeli a témát.

Ezzel párhuzamosan idén is több körben próbáltak egyeztetni a világ vezető hatalmai a kérdésben, ám sajnálatos módon ez a folyamat újra és újra zsákutcába futott. Legutóbb bő egy hónapja dugták össze a fejüket a G20 pénzügyminiszterei. Ezen a megbeszélésen az a kétes értékű elhatározás született, hogy legközelebb már tényleg megállapodnak valamiben.